A technológia és XXI. századi ember találékonysága elvezetett minket oda, ahol két lábra emelkedett majom még sohasem járt. Partot értünk... valahol. De vajon elbírja-e a keresztény, európai lelkiismeretünk, ha egy csinos lány digitálisan belenyal a fülkagylónkba? [...]

A cirkusznak folytatódnia kell! Az egymás ellen feszülő frakciók árnyékbokszolása nem állhat meg, így a fiktív valóság folyton kitermeli a szükséges rózsapatron-muníciót a további zajongáshoz. Monster of the week: Kovács Ákos, a középszerűség főpapja. A felborogatott asztalok, falhoz csapott műanyagpoharak és meredező fegyverek között felállok, és szólásra emelem a kezem. [...]

Valahol a Budapest TV alatti csatornarendszer kénes lángocskáktól megvilágított termeiben megköttetett egy szentségtelen szövetség. Önjelölt próféták, kamulátnokok, teafüves vajákosok, ezosámánok és műmágusok fogtak össze, hogy együtt, közös erővel húzzák le a tisztes polgárokat. Szerencsére hű társra leltek a legnagyobb maffiában, mely a megfelelő százalék lesápolása után még platformot is biztosított a működésükhöz. Így asszisztál a megválasztott érdekképviseletünk a kifosztásunkban. [...]

A rezisztens identitásnak folyamatosan újabb és újabb példákat kell találnia saját létjogosultsága bizonyítására. Ha nincs mivel szembeszállni, akkor a pusztán szembenállásra épülő önidentifikáció válságba kerül, elérvénytelenedik és felmorzsolódik. Ami teljességgel elfogadhatatlan, legalábbis azoknak, akik képtelenek saját radikalizmusuk konszolidálására. Így hát fel kell nyitni a sebeket, újra kell élni minden tragédiát, minden sérelmet, még akkor is, ha erősen megkérdőjelezhető a valóságtartalmuk. [...]

Nyilván valami sátáni sugalmazás hatására, de sok év kihagyás után ismét leültem kicsit a televízió képernyője elé. Hiba volt. Úgy látszik az utóbbi időben nagyon felverte a dudva és muhar a közös udvarunk kövezetét. Iszonyodás. Kultúrsokk. Szekunder szégyenérzet. Hitetlenkedés. Ezek voltak a határkövei az elvileg-szórakozásomnak. Sürgősen gyomlálni kéne. [...]

Nem érti ezt az a sok ember, mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remegtek világrendek? Egy kontinens megfordult álmában. Aztán csend lett. - még nem érzi a füst szagát, nem érzi a tűz melegét, mely végigfut a tetőgerendákon, és a plafont nyaldossa. Szorosra zárt szeme nem látja az alakokat a ház előtt. A fülére szorított párnától nem hallja a fejsze hangját, ahogy megbicsaklik az ajtólapon. Magára húzza takaróját, és tovább folytatja szendergését. Minden rendben. Minden rendben. Minden ren... [...]

Gondolatok az évszakok változásáról és identitásvesztéséről, meg arról, ahogy a végletesség eltörli a középutakat, majd lassan maga is konszolidálódik és kiüresedik. [...]

Egy anya mindent megtesz a gyermekéért - hangzik a közismert mondás. Arról már nem szól a fáma, hogy az anya mindent megtehet a gyerekével. Mármint őt felhasználva. Persze ehhez kicsit számítónak és szemérmetlennek kell lenni, de hé: nagyon messze van az a mosdó, és ki fog hűlni a sajtburger! Ha valakinek nem tetszik, majd tüntetünk. Tüntetőleg szoptatunk! Protest anyaság! Mert ami az egyik pillanatban különleges esemény szülő és gyermeke között, az a másikban lehet eszköz és fegyver! Így kell fagarast érő jogokért kiprostituálni az anyaság szentségét. [...]

Halloween. Amikor a gyökerek idióta álruhát öltenek, hogy ne ismerjék meg és ragadják el őket mindenféle túlvilági rémségek, akik vannak olyan korrekt partnerek, hogy a társadalmi konszenzust betartva csak ezen a napon támadnak rá az emberi civilizációra. Zombik, vámpírok és vérfarkasok lepik el az utcákat. Anyus, gyorsan hozd a Twix csokival töltött vadászpuskámat, már az ajtót kaparják a rohadékok! Ja, és egyébként a halottainkra emlékezünk. [...]

A XXI. századi posztmodern mindent kifoszt és elszellemtelenít: ahogy a tartalom egyre hátrébb húzódik a valóságból, az érvénytelenség hungarocell golyócskái kitöltik a megüresedett helyet, így bár a létező megtartja korábbi formáját, de belül már kihunyt az éltető akarat. A zombi felül, és tétova léptekkel megindul, hogy agyakat zabáljon. [...]

Vannak az életben igen fontos kérdések. Vannak kevésbé fontos kérdések. Vannak jelentéktelen kérdések. És vannak olyan kérdések, melyek annyira ostobák, hogy fel sem kéne merülniük, de megteszik. Mint például: hé, milyen bölcs életvezetési tanácsokkal akar ellátni engem az a 145.000 kilométer átmérőjű gázóriás, vagy az az ebből a szögből hunyorogva esetleg oroszlánnak tűnő csillag-konstelláció? [...]

Ahogy az alkohol és a cigaretta az elkárhozás és a melankólia romantikus esztétikumának aláfestői, úgy a kávé a reggeli ébredés szinte elengedhetetlen kelléke. A kávé a maga visszafogott, szolid eleganciájával valami olyasmit ígér, hogy bár a dolgok nagy többsége rossz, kellemetlen vagy fáradtságos, és végső soron az egész hajcihőnek nem sok értelme van, azért talán ki tudunk belőle csikarni egy kevéske örömöt is. [...]

A gonosz ismét legyőzettetett, végre kiderül, ki van a Mészáros Lőrinc sertéstelepén garázdálkodó múmia álarca alatt. Micsoda? A polgármester?! Nem, ez nem stimmel! Oh, várjunk csak egy pillanatot! [...]

Aggodalomra semmi ok, feleim, hisz a TERV már működésbe lépett. Minden a legnagyobb rendben van, és minden a legnagyobb rendbenebb lesz! Istentől kapott szent vezérünk, kezében a lángoló karddal, az igazság N(y)ERgében ülve végre átvezet minket a nekünk megígért magyar paradicsomba. Kitartás! [...]

Az állatok jogait habzó szájjal védelmező igazságharcosok mindig készek a legszentebb értékek címén a legalpáribb emberalatti őrjöngésre, olyan lincshangulatba hergelve magukat, mely könnyedén képes lenne több ezer évnyi társadalmi és morális fejlődést sutba dobva felkoncolni bárkit, akit kétbites ügyük ellenségnek kiált ki. Az infantilis debilek civilizációs normákat felrúgó facebookos hőbörgése kerül ma terítékre. A barbárok ismét a falaknál vannak. Az ideológia új, de a gyűlölet (mint mindig) most is ugyanaz. [...]