logo

Mértékmegőrző

Kommentár / 2017/02/01 / Szerző: Kitahito

A férfiak kollektív bűnössége

Ha szeretnél egy olyan világmagyarázó narratívát, melyet a tömegek könnyen magukénak érezhetnek, akkor ne fáradj hosszadalmas, bonyolult, sok tényezőt és szereplőt felvonultató, árnyalt elméletek megkonstruálásával, elég, ha a minden gondok felelősségét rátestálod egyetlen személyre vagy csoportra. A nagyon jól körülhatárolható ellenség ellen sokkal könnyebb uszítani, ugye. Legyen szó Sátánról, zsidókról, burzsoáziáról, Soros Györgyről, vagy akár a férfiakról, a lényeg, hogy a frusztrációt és gyűlöletet be kell csatornázni, és a megfelelő irányba vezetni. Joseph Goebbels pedig mosolyra húzza száját.

Schilling

Szeretnék pár szóban értekezni Schilling Árpád, a Krétakör alapítójának beszédéről, amit a 13. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon mondott el, illetve annak egy bizonyos részéről. Így hangzik, idézem:
Amikor nőket látok szenvedni, férfiak sziluettjeit látom a háttérben. Amikor gyerekeket látok szenvedni, akkor is férfiakat látok a távolban, és általában mindig és mindenhol férfiakat látok, ha a téma az emberi szenvedés. Férfiakat, akik imádkoznak, politizálnak, üzletelnek és háborúznak. Férfiak alkotnak szigorú törvényeket és építenek égig érő falakat. Férfiak okoskodnak és erőszakoskodnak. Férfiak! Mint én. Szégyellem magam. Tudom, hogy mivel férfi vagyok, ezzel a szégyennel kell együtt élnem egész életemben. Tudom, hogy egész életemben vezekelnem kell az összes férfi nevében, mert amit férfiak elkövettek ebben a világban, arra nincs mentség és nincs bocsánat. Hiába kérek bocsánatot, az nem elég. Tudom, hogy figyelnem kell minden szavamra, minden tettemre. Akkor is, amikor a feleségemre nézek, akkor is, amikor a gyerekeimhez érek, akkor is, amikor emberek között vagyok, és akkor is, ha csak ülök és hallgatok.

Leegyszerűsítve: Schilling Árpád kijelenti, hogy a világon minden rosszért, minden tragédiáért a férfiak felelnek. Minden bűn, amit valaha elkövettek, és minden, amit el fognak követni, a férfiaktól eredeztethető. Az összes. Mivel a nők mögött is ott van az erőszakos, abuzáló, lelki terrort gyakorló férfiak sziluettje, ezért természetesen a nők által elkövetett abúzus, érzelmi terror és erőszak is a férfiak számlájára írható. Schilling Árpád megfogalmazta a népszerű mondás antitézisét, miszerint minden sikeres férfi mögött ott áll egy nő. Tudjuk jól, a nők csak konstruktívak, támogatóak, önfeláldozóak, békeszeretőek, tisztességesek, megfontoltak…stb. (illessz be ide tetszőleges számú pozitív tulajdonságot) lehetnek, ellenben a férfiak, akik imádkoznak, politizálnak, háborúznak, meg üzletelnek, igai démoni alakok, minden tekintetben elítélhetőek és elítélendőek. Scilling Árpád világképében fel sem merülnek árnyalatok vagy kivételek, ő egy nagyvonalú mozdulattal kollektív bűnösség alá vonja az emberiség felét. Fajokra kenni a világ problémáit annyira XX. századi, nem igaz? A felvilágosult, européer ember ilyet nem tesz! Ítéljünk el egyből egy egész nemet!

„Ez az egész világ egyéb se, csak egyetlen nagy, igazságtalan, rosszindulatú, alantas szemétség. És ebben a pokolförtelemben kik a hibásak? Mások! A többiek! Mind egy szálig!”

Mert ugye a férfiak okoskodnak, tesznek dolgokat, megzavarják a világ természetes rendjét. Nem lepődnék meg, ha Schilling Árpád taoista lenne. Ha onnan indulunk ki, hogy minden világjobbító szándék csak felforduláshoz vezethet, akkor ezen logika mentén a nem-gondolkodás hasznosabb lesz a gondolkodásnál, a nem-tevés pedig célravezetőbb lesz a cselekvésnél, és értelmet nyer az, hogyan képes valaki megválogatni a szavait, miközben csak ül és hallgat. (Úgy tűnik, most a férfiaknak kuss a neve). Ha Schilling Árpád a gondolatot, a meggyőződést és a tettet a férfiakhoz köti, és bűnösnek titulálja, akkor a nőkhöz csak a tartalomnélküliség, az identitásnélküliség és a passzivitás társulhat. Hogy ez mennyire sértő a nőkre nézve, azt majd a nálam avatottabb feministák kitárgyalják (nem fogják, mert kedves szívüknek az öngyűlölő hím tirádája…), én inkább megmaradnék a férfiakat ért vádaknál.

Milyen alapokon nyugszik a társadalmunk? Nem is… milyen alapokon nyugszik minden civilizáció ezen a bolygón? Jogon, valláson, filozófián, tudományon, materiális és szellemi alkotásokon. Az a tevőleges erő, amit Schilling Árpád elmarasztal, megbélyegez és bűnösségre kárhoztat, az építette fel, működteti és viszi előrébb a világot. Kényelmes dolog a jelenkor viszonylagos jólétéből visszamutogatni a múltba, a harmadik világba meg a problémás családok mindennapjaiba, mondván, hogy az arcokba csapó öklök meg a ravaszt meghúzó mutatóujjak mögött nagyrészt férfiak állnak, de azért azt is vegyük észre, hogy ahogy a rossz dolgok zöme, úgy a jó dolgok zöme is a férfiaktól ered. Valóban, eddig még nem próbáltuk ki a globális matriarchátust, de nem látom be, hogy miért lenne valaki jobb cégvezető, politikus, vagy törvényhozó csak azért, mert pénisz helyett vaginája van. Lehet, hogy bennem van a hiba, de valahogy nem tudom belelátni a szeméremajkakba, a petefészekbe, meg az emlőkbe ezt a pluszt. Mondjuk a péniszbe sem. Én a nívót és a kvalitást nem innen vezetem le. Lehet, hogy bennem van a hiba. Szerintem nem.

Bár ha Schilling Árpád a törvényeket, az üzletet, a vallást, és az elvont gondolkodást is bűnös dolognak tartja, akkor nem tudom elképzelni, milyen társadalom lenne az, ami megfelelne az ő elképzeléseinek, és hogy miként lehetne abba bármilyen emberi lényt beleszuszakolni. Egy nők vezette világban nem lennének törvények? Nem lenne vallás? Nem lenne gazdaság? Sem pedig kormányok? Mindenhová hidakat építenénk falak helyett? Vagy mi?! Mire föl ez a nagyívű mártíromkodás, hogy az egész férfinem nevében, demonstratíve bocsánatot kelljen kérni, és még az se legyen elég? Árpád, ha nem abuzáltad a családodat, akkor nincs miért bocsánatot kérned! Az egyetlen bűnöd, hogy primitív, kirekesztő és szexista nézeteket vallasz, de az a csodálatos a mi gonosz, abuzáló, nőnyomorító társadalmunkban, hogy mindenkinek joga van hülyének lenni, és mindenki el is mondhatja a hülyeségét, mások pedig, mint például én, elmondhatjuk, hogy miért hülyeség az, amit hirdetsz. Komolyan azt képzeljük, hogy az erőszakosságra való hajlam férfi privilégium? Vagy hogy az erőszak csak fizikális természetű lehet? Azt hisszük, hogy vannak a férfi, és vannak a női tulajdonságok, ezek így szépen el vannak osztva, nincsenek átfedések vagy árnyalatok, csak 100% maszkulin és 100% feminin tartalom, azokat maradéktalanul kiporciózták mindenkinek, persze úgy, hogy minden rossz és visszás a férfiakba kerüljön, a nők meg elhappolták a pozitív attribútumokat? Hát még egy óvodás is tudja, hogy ez nincsen így!

„Inkább elszenvedem a rosszat, mint elkövetem, inkább velem tegyenek rosszat, mint én tegyek rosszat más emberrel.”

Nem lenne jobb a világ, ha a világot vezető férfiak átadnák a stafétát a nőknek, mert ugyan olyan mentalitású emberek jutnának hatalomhoz, viszont ha nem, a hatalom gyakorlása folytán ők is korrumpálódnának, vagy a beállítottságuk miatti versenyhátrány következtében kikopnának, és megtörténne a visszarendeződés. Semmi sem változna. Azt képzelni, hogy eredendően bűnös vagy azért, mert péniszed van vagina helyett, elmebeteg, baltával faragott, primitív és rohadtul sértő dolog. Az emberi természet, a lélek, psziché, vagy nevezd, aminek akarod, sokkal bonyolultabb, sokkal összetettebb annál, mint ahogy Schilling Árpád képzeli, vagy ahogyan álnaív és cinikus módon magyarázza. A genitáliákból levezetni a bűnt… ilyen alapon mondhatná azt is, hogy minden megnyomorított nő mögött ott állt valaki, akinek két lába volt. Bezzeg a féllábúak! Ők nem háborúznak, nem építenek falakat, és üzletelni is csak ritkán szoktak! Rohadjon meg minden kétlábú, kivéve persze a nőket, mert őket szeressük, akkor is, ha megvan minden végtagjuk! Vagy cseréld csak ki az idézetben a férfiak kifejezést zsidókra, cigányokra, muzulmánokra, és máris kapsz egy csinos, exkuzálásba csomagolt gyűlöletbeszédet. De tudjuk, hogy megy ez: ha egy ‘tizenpármilliós népcsoport (vagy vallás) ellen beszélsz, azért börtön jár, és kiátkoznak miatta a társadalomból, viszont ha a fél emberiséget marasztalod el, és vonod kollektív bűnösség alá, megtapsolnak, ráadásul ugyan azzal a szennyes retorikával, még talán vállon is veregetnek. Dolgozik a kettős mérce…

Vigyük le személyesebb síkra a dolgot… mi közöm van nekem az őseim bűneihez, már ha voltak ilyenek? Sosem háborúztam, nem ütöttem még meg se nőt, se gyereket, nem építek falakat, imádkozni nem szoktam, üzletelni is csak bevásárláskor. Az okoskodást és a politizálást vállalom, megvannak a hibáim. Nem látom be, hogy ezért nekem bocsánatot kéne kérnem, vagy rosszul kéne éreznem magam. Vezekelni? Mire föl? Ha a nagyapám piros ruhás zsidókat kislányokat lőtt volna a Dunába, akkor sem kéne vezekelnem semmiért, ugyanis meglepetés: az a nagyapám volt, és nem én! Szolidaritást vállalni pedig sem bűnössel, sem szenttel nem fogok, mert én csak a saját vétkeimért és jótéteményeimért felelek. A saját lelkemért. Minden más, amit önként, teherként a vállamra veszek, kötelesség az embertársaim felé. De mások bűnében vétlenként nem osztozok. El lehet játszani a ‘nagyhalált, hisz nagyon jól mutat az ilyen teátrális önostorozás, igazán jézusi, ahogy tét és következmény nélkül egy beszéd erejéig magadra veszed a világ bűneit, csak hát nincs mögötte fedezet, hisz nem fogod felszögezni magad a keresztre. Rosszabb ember leszek attól, mert egy retardált ISIS fundamentalista férfi valahol a teveszaros Iraki sivatagban elvágja néhány újságíró torkát? Jobb ember leszek attól, hogy Gandhi férfi volt? Kérjek bocsánatot Pol Pot népirtása miatt? Büszkélkedjek a penicillin feltalálásával? Örüljek vagy szomorkodjak a World Trade Center lerombolása miatt? Most komolyan… nem tudom eldönteni, hogy ez a Schilling Árpád ekkora troll, ilyen diszkriminatív, vagy csak simán egy gyökér. Azt hiszem a legkevésbé sértő harmadikat fogom elfogadni.

„Elragadtatni könnyű magunkat – ez mindnyájunk adottsága -, de az már nem könnyű – és nem is vagyunk mindnyájan képesek rá -, hogy arra haragudjunk, akire kell; annyira, amennyire kell; akkor, amikor kell; azért, amiért kell; és úgy, ahogy kell.

Végezetül szeretnék én is állást foglalni ebben a konkrét kérdésben: én személy szerint a baromfikkal vagyok. A baromfik nem politizálnak, nem építenek falakat, nem okoskodnak, nem vernek nőket és gyerekeket, nem háborúznak, és üzletelni sem nagyon szoktak. Szegények nem akarnak mást, csak békében élni az életüket, erre a rasszista, kirekesztő, tömeggyilkos emberek tenyésztelepekbe zárják, elmondhatatlanul szörnyű körülmények közt tartják, feldolgozzák, és megeszik őket. Évente szárnyasok milliárdjai halnak meg és emésztődnek el bennünk, és ebben minden férfi, nő és gyerek bűnrészes. Ezért ha egy csirkét látok szenvedni, emberek sziluettjét látom a háttérben. Sőt, továbbmegyek! Mindig és mindenhol embereket látok, amikor a téma a szenvedés. Mert az emberek építik a tenyésztelepeket, a KFC éttermeket, okoskodnak az állatok jogairól, miközben két pofára zabálják a csirkehúst, és egy végigimádkozott nap után mire hajtják le a fejüket?! Tollpárnára! Úgy érzem, mint embernek, egész életemben vezekelnem kell majd mindezért, és ezúton kérek bocsánatot az embertársaim nevében az összes bántalmazott, megnyomorított és legyilkolt csirkétől és tojástól! Arra, amit veletek tettünk, teszünk, és tenni fogunk, nincs mentség, és nincs bocsánat. És szeretném megragadni az alkalmat, hogy az emberiség nevében bocsánatot kérjek a sündisznóktól, a legyektől, a szúnyogoktól, a hangyáktól, a kutyáktól, a macskáktól, a fenyőfáktól, a burgonyától, valamit a sós rágcsálnivalók és a tejtermékek nagy részétől. Továbbá szeretnék bocsánatot kérni a kopaszoktól a hajasok nevében, a keresztényektől a muzulmánok nevében, a muzulmánoktól a keresztények nevében, a bliccelőktől az ellenőrök nevében, a feministáktól az összes férfi nevében, akik anno nem feküdtek le velük, és azok miatt is, akik lefeküdtek, de nem esett jól, vagy később nem hívták fel őket…stb. Tűzzünk sárga horogkeresztet mindenki mellkasára, és vagonírozzuk be egymást!

- Kitahito

Megosztás Megosztás
Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Összes hozzászólás megtekintése

Még több Kommentár