Mértékmegőrző

Takács Dorina, azaz Дeva sajátságos elektro-folk zenéjével egy nagyon szolid, udvarias üstökösként robbant be a hazai szcénába, és vált egyik napról a másikra a fesztiválok megkerülhetetlen, enigmatikus alakjává. A Módszertani Kabinet galériájában ülve sok mindenről szó esett, de talán fontosabb, ami nem hangzott el: és ha avatott szemmel, valamint szélesre tárt szívvel figyelünk, megérezhetünk egy keveset a dalai mögött meghúzódó belső magány csendjéből. Abból, amit elénekelni egyszerű, de elmondani nagyon nehéz... [...]

Hiába az örökül kapott professzionalizmus írott és irdatlan szabályai, az újságírónak minden komolysága ellenére is viszket az ujjbegyein néhány ízesebb bonmot - különösen, ha épp egy humoristával beszélgetett az ember. Ő megszokta a méltó felkonfot, te pedig a koherens bevezetőket. Helyette azonban mindenki legnagyobb örömére ezt az előszót kapjuk, szóval remélem, hogy a kis szocreál abszurditások és mélyről jövő mániák ismertetése mellett újabban az irodalom dekonstrukciójával foglalatoskodó művész úr elnéz nekem ennyi formabontást. Magyarán egy teljesen feleslegesen elnyújtott, barokkos körmondat helyett szerény, mértéktartó, és legfőképp helytakarékos módon megelégszem annyival, hogy: Hölgyeim és uraim, a színpadon... Kőhalmi Zoltán! [...]

Bartos Cs. Istvánt hiba lenne a "megosztó" jelzővel illetni: sorstragédiája éppen az, hogy a médiahackekkel tűzdelt, kétes YouTube hírneve révén tömegekhez jutnak el a tartalmai, a mondanivalóját mégis alig hallja meg valaki. És az ember... az ember elveszik valahol két kattintás között. Feszengj kínosan vagy nevess önfeledten, önpusztító bohóckodása a bohócok világában ritka példája annak, hogy még lehet ezt a játékot valódi tétekkel is játszani. Érdemes? Bartos túl akarja élni a kapitalizmust. Akkor is, ha beledöglik közben. [...]

Charlie Kirk holtteste még szinte ki sem hűlt, de a Fidesz teoretikusai máris elkezdték beépíteni a trumpista influencer halálát a saját politikai kommunikációjukba. Elvégre bizonyára ő is azt akarná, hogy ~9000 kilométerrel odébb a hullájára állva politikai ellenfelek ellen lehessen hergelni. Természetesen a csendes többség higgadt, konzervatív mértéktartása nevében. [...]

Először került sor hivatalos heroinszentelésre Magyarországon, miután a nemzeti heroin végre hivatalosan is hungarikum státuszt kapott. Az ünnepséget Tűsványoson tartották, ahol egyházi méltóságok, politikai vezetők és a helyi közösség képviselői közösen adtak hálát az új nemzeti kincsért. [...]

Ahogy Suraj Mutti Prabhu guru is megmondta: „A Föld egy iskola, és mindannyian diákok vagyunk. Vannak tankönyvek, melyeket nem kedvelünk, mégis nagyon nagy szükségünk van rájuk!" Ez a könyv épp ilyen. Mint az előző életbe vezető mélyhipnózis: elementáris erejű, zavaros, olykor fájdalmas, de közben táplálék a léleknek, ajtó az asztráltestünk mélyebb megismeréséhez. [...]

Kinga Głyk a lengyel jazz feltörekvő csillaga, aki basszusgitárral a kézben igyekszik meghódítani a zenei világot: fiatal kora ellenére már komoly nemzetközi sikereket ért el, hisz zavarba ejtő hitelességgel képes olyan muzsikát játszani, melyet hagyományosan az idősebb, kicsit karcosabb előadókkal szokás azonosítani. A hazai közönség nemrég a JAZZFEST BUDAPEST keretében találkozhatott Kingával, én pedig a koncertje után kerestem meg a kérdéseimmel. [...]

Valljuk be őszintén, nem minden nap kapunk lehetőséget arra, hogy a "magyar" sörgyártás szentélyébe látogassunk. Egy hosszú, kánikulai zarándokút keretében eljutottam Sopronba, a hőség... mármint hűség városába, ahol betekintést nyerhettem a kedvenc hazai márkám kulisszatitkaiba. Legalábbis papíron valami ilyesmi lett volna a terv. A sör hideg volt, a valóság viszont… nos, az kissé habmentes. [...]

Az ember néha belefog egy mondatba, és képtelen befejezni: túl hosszú, túl igaz. Ferenc pápa élete is ilyen mondat volt. Kiállás, néma felszólítás, és egy konstans, krisztusi jelenlét. [...]

Szécsi Bence igazán különös személyiség: bizonyos szögből nézve "csupán" egy fiatal srác Esztárból, aki a sors különös szeszélye révén, mintegy véletlenül esett be a színházba, ám amikor fellép a világot jelentő deszkákra, akkor az embernek egy szemernyi kétsége sincs afelől, hogy pontosan ott van, ahol lennie kell. A szinte kötelező érvényű álszerénységet nélkülözően mértéktartó karakterét dicséri, hogy nem akarja eljátszani a nagybetűs Színművészt. És valószínűleg pont emiatt válik majd azzá... [...]

Petőfi Sándor lassú, teátrális léptekkel közeledik a Nemzeti Múzeum felé. Alant a nép lélegzet-visszafojtva figyeli, ahogy a nagy költő ünnepélyesen felhág a lépcsősor tetejére, megáll, majd távolba révedő tekintettel a tömeg felé fordul. Arcán magasztos arckifejezéssel Petőfi jelentőségteljesen végigpásztázza a tömeget, kivár, hisz tudja jól, milyen fontos a hatáskeltés. Kabátja alól komótosan előhúz egy összehajtogatott papírlapot. A feszült csöndben csak a cetli zörgése hallatszik Petőfi ujjai között. A költő érzi magán az egybegyűltek tekintetét, lenéz hát a lapra... és izzadni kezd. Balra és jobbra pillant, megigazgatja az inggallérját, a bajszát vakargatva toporog kicsit, de tudja, hogy elérkezett a pillanat. Erőt vesz hát magán, és zengő hangon szavalni kezd: 2 liter tej, 1 kiló kenyér, kávé, mosószappan... [...]

Ezúttal egy rendhagyó, szatirikus interjúval kedveskedek a kisérdeműnek, ugyanis alanyom nem járult hozzá az általam írt anyag közléséhez. Bánkódni semmi okunk, ugyanis mivel Zsigóné a tojásdíszítésen (és még vagy másfél tucat mesterségen) túl az újságíráshoz is módfelett konyít, így megküldte nekem a saját, kiadásra szánt változatát. Ezt a szöveget fogom itt narrálva közzétenni, ugyanis ennél érzékletesebben nem is tudtam volna bemutatni a téveszmés pszichózist és a nárcisztikus személyiségzavart. [...]

Pankotai Lilit sokan ismerhetik a médiából, hisz az utóbbi években politikai aktivizmusával igencsak felhívta magára a figyelmet. Mocskos száj és tiszta szív, attól függően, hogy kit kérdezel. Interjúnk azonban nem ezt a Pankotai Lilit kívánja megszólítani: célunk lehetőséget biztosítani arra, hogy egy olyan arcát, az énjének azt a szeletét mutathassa meg, melyhez a nyilvánosság szűklátókörűsége miatt korábban nem volt alkalma hozzáférést adni. Végtére is az ember nem azonos a szereppel, amit a közönség részrehajlástól nem éppen mentes képzelete rászab. [...]

Őszintén nem tudom mire számítottam, amikor feltelepítettem a Lust 'n Dead nevű játékot, de sikerült minden lehetséges elvárásomat alulmúlnia. Persze valahol varázslatos látni, ahogy a rossz ízlés és megdöbbentő igénytelenség találkozik a tökéletes inkompetenciával, de ha lehet, ne erre verjük el a... pénzünket. [...]

Sosem hittem volna, hogy egyszer le fogom írni ezt a mondatot, de elmentem egy önismereti borkóstolóra. Nyilván az alkohol miatt, de azért kíváncsi voltam, hogy a tréner bullshitből kisül-e valami érdekes. Bizonyos szempontból ki is sült, de egyáltalán nem úgy, ahogy a szervező, Hős-Nagy Henrik elképzelte. És ahogy az lenni szokott, a kiábrándító eseményt egy hasonlóan nyomorúságos folytatás követte, mely indokolta ennek a cikknek a megszületését. Tehát: tragikomédia három felvonásban! [...]