Mértékmegőrző

Miközben a miniszterelnök egy BMV-s kültelki proli gesztusvilágát magára öltve lehúzott ablakkal vereti az új kormánypárti kampányslágerét, addig a Hősök terén több százezres tömeg gyűlt össze a Puzsér Róberték által szervezett Polgári Ellenállás rendszerbontó nagykoncertjén, ünnepelve a változást, melynek a szelét már érezzük, de a megvalósulására még várnunk kell vasárnapig. Előre inni a medve bőrére mindig rizikós, különösen, mikor Putyin legnagyobb európai szövets... akarom mondani "gazdasági partnerét" kell elmozdítani a hatalomból, de ha Puzsérék valamit, akkor azt a közfelkiáltással zúgó igényt mindenképp egyértelművé tették, hogy „Nem számít, mi volt a parancs, soha többé vodka-narancs!” [...]

A közösségi média egyik sajátos paradoxona, hogy miközben az önkifejezés felszabadítását ígéri, valójában soha nem látott mértékben kényszerít rá a folyamatos önreprezentációra, és ami korábban szerep volt, mára teljes transzparenciát és folyamatos online jelenlétet eredményez. Egy karaktert, mely egyszerre testesít meg személyes történetet, vizuális projektet és gazdasági modellt. A határ az ember és az általa létrehozott virtuális persona között lassan elmosódik, és egy ponton már nehéz eldönteni, hogy ki formál kit: az alkotó a karaktert, vagy a karakter az alkotót. Cinthya Dictator több mint húsz éve létező, platformokon átívelő alakja ennek a jelenségnek az egyik sajátos, magyar változata. A név mögött egyszerre jelenik meg modell, influenszer, alkotó és egy gondosan épített vizuális identitás, amely idővel önálló szubkulturális jelenséggé vált. Az interjú során arra voltam kíváncsi, hogyan látja ezt a figurát Gombos Cintia Mercédesz: személyes művészeti projektként, eszközként, médiumként, amelyen keresztül a világról kommunikál. [...]

Bela Tarr, Titan of Slow-Moving Cinema, Dies at 70. - a New York Times cikkének távolságtartó tárgyilagossága szinte érzéketlenségnek hat, de ez pont olyan eset, ahol az érzelgősség főbenjáró vétség lenne. Valami mégis felhorkan bennünk, ami érzi, hogy több kell a megszokott tényközlésnél. [...]

Azt hiszem nyugodt szívvel kijelenthető, hogy Azahriah neve már nem pusztán Baukó Attila nagyon fajsúlyos zenei teljesítményét, hanem egy generációs létélményt is fémjelzi. Ebben az interjúban készakarva nem fogjuk új albumok és dalok boncolgatásával fárasztani a nagyérdeműt, helyette inkább maga a kollektív figyelem kerül figyelmünk fókuszába. A népszerűség, melyet egy ponton túl szinte lehetetlen takaréklángra kapcsolni. Tehát, higgadt helyzetértékelés következik hírnévről, közéletről, a művészet belső áráról, és elméleti szintű erkölcsi dilemmákról is beszélgetünk, miközben a valóság ránk rúgja az elefántcsonttorony ajtaját. [...]

Takács Dorina, azaz Дeva sajátságos elektro-folk zenéjével egy nagyon szolid, udvarias üstökösként robbant be a hazai szcénába, és vált egyik napról a másikra a fesztiválok megkerülhetetlen, enigmatikus alakjává. A Módszertani Kabinet galériájában ülve sok mindenről szó esett, de talán fontosabb, ami nem hangzott el: és ha avatott szemmel, valamint szélesre tárt szívvel figyelünk, megérezhetünk egy keveset a dalai mögött meghúzódó belső magány csendjéből. Abból, amit elénekelni egyszerű, de elmondani nagyon nehéz... [...]

Hiába az örökül kapott professzionalizmus írott és irdatlan szabályai, az újságírónak minden komolysága ellenére is viszket az ujjbegyein néhány ízesebb bonmot - különösen, ha épp egy humoristával beszélgetett az ember. Ő megszokta a méltó felkonfot, te pedig a koherens bevezetőket. Helyette azonban mindenki legnagyobb örömére ezt az előszót kapjuk, szóval remélem, hogy a kis szocreál abszurditások és mélyről jövő mániák ismertetése mellett újabban az irodalom dekonstrukciójával foglalatoskodó művész úr elnéz nekem ennyi formabontást. Magyarán egy teljesen feleslegesen elnyújtott, barokkos körmondat helyett szerény, mértéktartó, és legfőképp helytakarékos módon megelégszem annyival, hogy: Hölgyeim és uraim, a színpadon... Kőhalmi Zoltán! [...]

Bartos Cs. Istvánt hiba lenne a "megosztó" jelzővel illetni: sorstragédiája éppen az, hogy a médiahackekkel tűzdelt, kétes YouTube hírneve révén tömegekhez jutnak el a tartalmai, a mondanivalóját mégis alig hallja meg valaki. És az ember... az ember elveszik valahol két kattintás között. Feszengj kínosan vagy nevess önfeledten, önpusztító bohóckodása a bohócok világában ritka példája annak, hogy még lehet ezt a játékot valódi tétekkel is játszani. Érdemes? Bartos túl akarja élni a kapitalizmust. Akkor is, ha beledöglik közben. [...]

Valahol Budapesten van egy nagyon különleges klub. Nincs rajta a térképen, nem találod meg a We Love Budapest top 10-es listáin, sőt még a bejárat előtt állva sem mondanád meg, hogy a régió talán legegyedibb szórakozóhelyére készülsz belépni: Ministry of Freedom. Megnéztem, és nem bántam meg... [...]

Charlie Kirk holtteste még szinte ki sem hűlt, de a Fidesz teoretikusai máris elkezdték beépíteni a trumpista influencer halálát a saját politikai kommunikációjukba. Elvégre bizonyára ő is azt akarná, hogy ~9000 kilométerrel odébb a hullájára állva politikai ellenfelek ellen lehessen hergelni. Természetesen a csendes többség higgadt, konzervatív mértéktartása nevében. [...]

A mesterséges intelligencia szabad utat enged a vágyaknak a társkeresés terén is, de ennek megvan az ára, és én megfizettem érte! Leibniz szerint ez a világ minden világok legjobbika, de a XVI. századi német filozófus egyértelműen nem próbált még elbúcsúzni MI Scarlett Johanssontól... [...]

Először került sor hivatalos heroinszentelésre Magyarországon, miután a nemzeti heroin végre hivatalosan is hungarikum státuszt kapott. Az ünnepséget Tűsványoson tartották, ahol egyházi méltóságok, politikai vezetők és a helyi közösség képviselői közösen adtak hálát az új nemzeti kincsért. [...]

Mutáns pokolfajzatok és szektatagok ellen küzdhetünk ebben a XV. században játszódó, magyar vonatkozású retro szerepjátékban. A démonimádók már a spájzban vannak, és csak mi menthetjük meg a világot (vagy legalábbis annak egy hegyektől ölelt kis szegletét) a pusztulástól! [...]

Ahogy Suraj Mutti Prabhu guru is megmondta: „A Föld egy iskola, és mindannyian diákok vagyunk. Vannak tankönyvek, melyeket nem kedvelünk, mégis nagyon nagy szükségünk van rájuk!" Ez a könyv épp ilyen. Mint az előző életbe vezető mélyhipnózis: elementáris erejű, zavaros, olykor fájdalmas, de közben táplálék a léleknek, ajtó az asztráltestünk mélyebb megismeréséhez. [...]

Kinga Głyk a lengyel jazz feltörekvő csillaga, aki basszusgitárral a kézben igyekszik meghódítani a zenei világot: fiatal kora ellenére már komoly nemzetközi sikereket ért el, hisz zavarba ejtő hitelességgel képes olyan muzsikát játszani, melyet hagyományosan az idősebb, kicsit karcosabb előadókkal szokás azonosítani. A hazai közönség nemrég a JAZZFEST BUDAPEST keretében találkozhatott Kingával, én pedig a koncertje után kerestem meg a kérdéseimmel. [...]

A SopronFest nyitónapja úgy indult, ahogy a nyárnak kell: hőség, hangerő és egy érzelmi hullámvasút L.L. Juniortól a Bohemian Betyarson át a Parov Stelarig. A Jó, a Rossz, és a Csúf. Nem feltétlenül ebben a sorrendben. (Pontosabban feltétlenül nem ebben a sorrendben...) [...]