A sors fintora, hogy az ügy kirobbanása előtti estén épp közös iszogatást rendeztünk szűkös baráti társaságommal, és ahogy ilyenkor szokás, néhány üveg bor után előkerült az átkos politika, és mi is belevetettük magunkat a szennyes aktualitásokba. NERmészetesen igen alacsonyan röpködtek a Fidesz erkölcsi integritását és világnézeti őszinteségét legalábbis megkérdőjelező, ízléses egysorosok, de abban oldalaktól, beállítottságoktól és véralkoholszinttől függetlenül is meg tudtunk egyezni, hogy Novák Katalin személyéhez néhány apróbb botlástól eltekintve nem tapad szar, hisz a politikai holdudvarának más jelentősebb figuráival ellentétben ő még sohasem esett annyira pofára, hogy (némileg képzavarosan) beletenyereljen egy kupac félkemény fekáliába.

Az álszentségnek, morális értékválságnak, korrupt számításnak és cinikus trollkodásnak eme válogatott bolhacirkuszában ő volt talán az egyetlen, aki bár nem tudta megugrani a nagy elődnek számító államférfiak és államnők színvonalát, azért valamennyire képes volt megfelelő módon képviselni egy közjogi méltóságot, nem lejáratva azt a sárga földig, és ezzel egy kvázi konszenzuális szerepet tölt be a magyar közéletben. Az emberarcú Fideszes, jó zsaru az örökké lázadozó Orbán Viktor mellett, nemzetünk dallamos hangú anyukája. És hát mit ad Isten, mire másnap reggel az alkohol sárgás vizelet formájában távozott a szervezetünkből, az első dupla eszpresszó aromájával együtt ért minket a hír, hogy ez a szerencsétlen nyomorult elnöki kegyelemben részesített egy pedofilbújtatót.

„Ez jó mulatság, női munka volt.”

A valóság tehát a kora februári nap első sugaraival együtt ébresztett rá minket a vállalhatatlanra. A “shit hits the fan” minősített esete volt ez. A közmédiában vihar előtti csend honolt, hisz még senki sem tudta, hogy mi a franc van, de már érezni lehetett a levegőben az eljövendő szarvihar közeledtét. Azt csináltam hát, amit minden magára valamit adó honpolgár tenne ebben a helyzetben: hazamentem, lezuhanyoztam, készítettem egy adag popcornt, és képernyőre tapadt szemekkel vártam a fejleményeket. Nem kellett csalódnom: a kukoricaszemeken még szinte meg sem dermedt a vaj, és ahogy mondani szokták, máris felrobbant az internet. Novák persze először hallgatott, aztán mellébeszélt, végül megint hallgatott, majd gyorsan elmenekült a katari vizes VB-re tárgyalni valami sehonnani bitang muzulmánnal, ami nyilván nem tett jót ebben a helyzetben, mikor épp a leolvadni készülő Paksi Atomerőműhöz mérhető PR katasztrófa volt készülőben. Ebben a helyzetben még Orván Viktor is (aki egyébként a nagyívű, kurucos megmondások mestere) kénytelen volt disztingválni magát és kummogni egy kicsit a kamerák előtt, majd lányos zavarában gyorsan a jól bevált megoldókulcshoz nyúlt, vagyis jogköröket vágott vissza, és ha már Novák Katalinon nem lehet, hát Novák Katalin tisztségén veri el az azt betöltő egyén hibáját (tudjuk, itt a rigófüttyös Kárpát-medencében a politikai balfaszságnak nincs következménye…), vagyis ideje lesz Magyarország rovásírással márványtáblába vésett, örök érvényű és megmásíthatatlan alkotmányát a háromszázhatvanadik alkalommal is módosítani. Idén.

És ne vigy’ minket kísértésbe, de szabadíts meg a Sorostól…

Szóval így áll a magyar világ 2024-ben, télvíz idején. Volt már tüntetés, Novák Katalin mögül kihátrál a komplett tanácsadói testülete, és úgy tűnik, talán, TALÁN egy olyan szerencsés csillag-együttállás történik majd, mikor valamivel kapcsolatban valóban nemzeti konszenzus alakul ki: itt most már tényleg lassan mindenki a köztársasági elnöknő fejét akarja. Leginkább átvitt értelemben, de azért vannak már alternatív megoldások is ebben a kérdésben. És hát el kell ismerni, Orbán zoknibábja hatalmas luftot rúgott ezzel a kegyelemmel. Mert hát tudod, Budaházy sem volt egy szent, de legalább nem védett egy kisgyerekeket leszopató szociopatát a törvény haragjától.

Ha egy ilyen ember valami rejtélyes, 100 évre titkosított oknál fogva elkerülheti a megérdemelt felelősségre vonást, akkor ugye joggal merülhet fel a kérdés, hogy egyáltalán miért van bárki is börtönben? Milyen alapon tartják fogva V. Jánost, Bicske díszpedofilját? Végtére is mélyen vallásos ország vagyunk, vagy mi a szösz, hagyjuk csak meg az ítélkezést Istennek, Novák Katalin pedig Varga Judit áldásával engedjen szépen haza mindenkit! Pontosabban mindenkit, kivéve azokat, akik kiskorú gyermekek sérelmére követtek el bűncselekményt, mert ezt a kiskaput most már Orbán Viktor örökké éber szeme kiszúrta, és annak rendje és módja szerint le is zárta, tehát innentől kezdve a köztársasági elnök az ilyen esetektől eltekintve minden másban továbbra is lehet idióta. Persze nyilván csak addig, míg tevőlegesen idióta nem lesz, mert akkor a főni’ majd megint gyorsan alkotmányt módosít. (És most nagyon jóhiszemű vagyok, hisz inkompetenciát és mulasztást vizionálok oda, ahol esetleg egy tudatos döntés és rendszerszintű korrupció áll.) Keresztény konzervatív kormányunk széles gesztusokkal igyekszik óvni gyermekeinket az LMBTQ lobbitól és a melegektől, most már csak a pedofiloktól kéne megvédeni őket!

„A boldogság sokféleképpen tud utat törni magának, nem csak egy bejáratott recept szerint.”

Legyünk azonban korrektek, és ne hagyjuk, hogy az indulataink, jogos felháborodásunk és a túlfűtött igazságérzetünk meggondolatlanságokra sarkalljon minket! Elméletileg egy jogállamban élünk, bár ez a zsírkrétával kartonpapírra felrajzolt, 93.000 négyzetkilométeres karikatúra egyre kevésbé emlékeztet arra, mindenesetre próbáljunk meg higgadtan értekezni erről a kérdésről, ahogy azt illik. Vegyünk egy-két mély levegőt, számoljunk el tízig, bokszoljuk meg párszor kedvenc anime ölelőpárnánkat, vagy írjunk egy dühös kommentet Tóth Gabi üzenőfalára, és utána vegyük át szépen sorban, milyen argumentumokat hozhatunk fel Novák Katalin védelmében:

…lemondott(ák).

- Kitahito

Megosztás