És… ACTION! „Börtönben voltam, és meglátogattatok.” – kezdi rövid beszédét Böjte Csaba, ám még mielőtt lelki szemeink előtt kirajzolódhatna a zárkában ülő ferences rendi szerzetes alakja, rá kell ébrednünk, hogy valójában Jézus szavaival él, és nem a saját élményeit meséli. A kamera vonakodva eltávolodik, meglátjuk azt az öt kislányt, akik először a szertartás közönségének tűnnek, de újabb csavar következik, hisz mi vagyunk a közönség, a bűnösökért imádkozó gyerekek pedig maguk is az előadás részei. Várjunk, hát nem is a bűnösökért mondanak imát, hanem az ártatlanul bebörtönzöttekért. Igen szép dolog ez. Végső soron Krisztust is ártatlanul zárták be… hogy mondod? Egy konkrét elítéltért imádkoznak? Így most hirtelen nem ugrik be egyetlen név sem, aki tipikusan reprezentálná a jelenkori magyar… bocsánat, Budaházy bácsi? Na álljunk meg egy pillanatra!

Böjte Csaba Youtube videója olyan, akár egy matrjoska baba: a szereptévesztés, hamis üzenet és jószándékú balgaság újabbnál újabb rétegeit fejthetjük le egymásról, és amikor már azt hisszük, hogy elértünk az igazságmagig, még mindig tartogat meglepetéseket. A helyzet furcsasága, hogy minden szinten megvolt a lehetőség arra, hogy Böjte valami értelmeset fogalmazzon meg. Érvényes dolog a bűnösökért imádkozni, elvégre testvéreink a megváltás felé vezető rögös úton. Érvényes az is, ha a börtönben fogvatartottakért fohászkodsz, hisz a büntetésvégrehajtás célja (különösen egy ilyen keresztyén országban, mint a miénk) elvileg nem a büntetés végrehajtása, hanem a bűnösök rehabilitációja, hogy jobb emberként térhessenek vissza a társadalomba. Lehet az ártatlanul bebörtönzöttek ügyében is az Úr segítségéért folyamodni, mert az igazságszolgáltatás emberi gépezete a legtisztább jogállami körülmények között is tévedhet. Még az is teljesen rendben van, ha Budaházy Györgyért imádkozunk, mert bizonyára ráfér a lelkére az isteni útmutatás. Viszont az ártatlanul elítélt Budaházy bácsiért könyörögni már több szempontból is problémás. Most tekintsünk el attól a körülménytől, hogy Böjte kisgyerekeket vesz rá erre, mert azon túl, hogy meglehetősen ízléstelen dolog, nem igazán jelent többet önmagánál, abúzusnak nevezni pedig nevetséges túlzás.

„Álljunk föl, és imádkozzunk az Úrhoz!”

Egyrészt fontos megemlíteni, hogy Budaházyt a hosszúra nyúlt Hunnia-per végén bűnösnek találták. Megszületett egy jogerős ítélet, amiben nyilván valamilyen mértékben benne van a Fidesz példastatuálási szándéka, mellyel a mostoha gyermekként kezelt nemzeti radikalizmust igyekszik konszolidálni, hogy a maga amúgy csak külsőségeiben szofisztikáltabb rendszerébe beilleszthesse. A Magyarok Nyilai logó jól mutat egy sörösdobozra nyomva, de ne kezdjen el senki Molotov-koktélokat hajigálni, mert (enyhe képzavarral élve) nehéz kompországnak álcázni magunkat, ha közben felégetünk minden hidat. Lehet, hogy bennem van a hiba, de amikor az ártatlanul elítélt szókapcsolat felmerül, valahogy nem az “Undorító a másságotok!” feliratú matracot tartó Budaházy angyalarca az első, ami eszembe jut. Egyébként az első százban sincs benne. Másrészt Budaházy házi őrizetben (elnézést a szóismétlésért!) töltötte az ítélethirdetés előtti évek jelentős részét, és jó eséllyel ez az állapot fog visszaállni egy rövid átmeneti időszak után. Emberünk, akárcsak korábban, nem hagyhatja majd el a házát, ami nyilván kellemetlen, de ha nem üzemel egy melegbár a szomszéd telken, és Csintalan Sándor sem jár arrafelé, akkor ez egy win-win szituáció minden résztvevőnek. Kár ide az isteni közbenjárás.

Böjte a videóval kapcsolatban elhangzott magyarázatában úgy fogalmaz, hogy „Túl nagy a politikai háttér ennél az ügynél ahhoz, hogy valós ítélet szülessen.” Ugyanezen alapon imádkozhattak volna az “ártatlanul bebörtönzött Breivik bácsi” szabadulásáért is. Budaházy Györgyöt és társait 2009-ben vették őrizetbe, 2007-2009 között elkövetett cselekmények vádlottjaiként, és 2022-ben született jogerős ítélet, tehát az ügy az MSZP kormány alatt kezdődött, majd pedig a Fidesz-KDNP éra alatt szürreálisan hosszan folytatódott. Nyilván meg lehet kérdőjelezni egy ítélet igazságosságát, ehhez Böjte Csabának joga van. Ahogy nyugodtan vallhatja azt is, hogy a büntetés túl szigorú. Na de hogy téves? Két ellentétes ideológiai beállítottságú politikai erő is elmarasztalja Budaházyt, ami azért jelenthet valamit.

Érdemes megállni annál a gesztusnál is, amikor Böjte a számonkérés első jelére megpróbálja elkenni a felelősségét és kihátrálni a produkció mögül: igyekszik az ártatlan Budaházy bácsiért való provokatív kiállást a börtönben sínylődő bűnösök lelki üdvéért elmondott ima könnyen vállalható aktusáig tompítani. Rögtön visszamenekül a biztonságos keresztényi közhelyek közé, melyeket bár hangzatosak és helytállóak, de az “Ima Budaházy úrért” című videó pont nem ezekről szólt. Félreértés ne essék: egy végtelenül radikális, egyértelműen közveszélyes és büszkén vállaltan homofób emberért lehet és kell is imádkozni, mert az isteni kegyelem lehetősége minden teremtményt megillet. A lélek megválthatóságát nem fogom elvitatni. Viszont amikor Böjte azt mondja, hogy az illető ártatlan, tehát nem egy megváltásra váró bűnös, az két dolgot jelenthet. Vagy tagadja Budaházy érintettségét a terrorcselekményeknek titulált akciókban, vagy pedig nem tartja azokat bűnnek. Az egyik aggasztóbb, mint a másik…

„Folyik a per… hát hogy kimondják az ő ártatlanságukat.”

Ami különösen érdekes, és talán amolyan freudi elszólás a szerzetes részéről, hogy Budaházy kapcsán megidézi a Ceaușescu-rezsim alatt bebörtönzött apja emlékét, akit egy verse miatt ítéltek el hét évre. Meglepő párhuzam ez. Arról van szó, hogy a magyar jogállamiság a Fidesz több mint egy évtizedes kormányzása alatta a romániai kommunista diktatúra szintjére erodálódott? Miket tetszik mondani, Böjte úr? Itt nálunk kérem minden rendben van! Nem nézi az M1-et? Hát nem hallotta, hogy az igazságosság, a jog és a keresztényi szellem innen, a Kárpát-medencéből sugárzik ki a dekadens, pusztuló nyugati világba? Hogy a normalitás végvárain a magyarok 14 százalékának a 97 százaléka nem akarja, hogy Brüsszeli dollárbaloldal szankciókkal transznemű migránsokká chemtrail-ezze a gyermekeinket? Mégis hogyan folyhatnának mifelénk koncepciós perek, ahol szegény Budaházi Györgyöket meghurcolnak, mint régen mindenféle ártatlan költőket? Csak nem arra utal, hogy a bíróságok (és ezt még leírni is nehéz!) esetleg nem függetlenek?! Vagy hogy a kétharmados többséggel alkotmányozó politikai elit talán visszaél a hatalmával, és a saját elvtelen érdekeihez görbíti a törvényeket? Ejnye ejnye. Óvatosan, Böjte úr, nagy kár lenne, ha az alapítványa véletlenül nem kapna több támogatást a magyar államtól! Szegény kisgyerekek meg… hát, majd imádkozunk értük!

Amennyiben Böjte Csaba mindenféle autoriter rezsimeket vizionál maga elé, és azt képzeli, hogy Magyarországon úgy összpontosul a hatalom Orbán Viktor kezében, mint ahogy anno Romániában Ceaușescu kezében összpontosult (fogalmam sincs, miből vonhatott le ilyen abszurd következtetéseket, talán meghúzta párszor a miseboros palackot), akkor érdemes lenne Isten helyett Orbán Viktorhoz, vagy legalább Novák Katalinhoz fohászkodnia. Hisz a köztársasági elnök már így is amnesztiát adott Budaházy hét társának, igazán elengedhetné a főnöküket is, hogy visszamehessen a családjához, barátaihoz, és a közösségéhez, akikkel talán még odaérnek a következő Pride-ra tojással dobálni a buzikat. Tojással, nem pedig Molotov-koktéllal, kedves György! Egy Magyarországhoz hasonló, européer országban ezt így illik!

(Edit: nem kellett sokáig várnunk, április 27-én a köztársasági elnökasszony elrendelte a szabadságvesztés felfüggesztését hősünknek és társainak. Kegyelmes Budaházy szabadon távozott a váci fegyházból, és ellovagolt a naplementébe. Happy end, győzött az igazság. Megtették a hatásukat azok az imák. Tévedtem. Csintalan elkezdhet aggódni.)

- Kitahito

Megosztás