logo

Mértékmegőrző

„Kezdetben volt a szó"

Kommentár / 2018/05/27 / Szerző: Kitahito

Nóra megmondja!

„Nincs tehetség. Az van, hogy kitartasz, csinálod és ha a 10 000 órás elv alapján élsz - azaz ha valamit legalább addig csinálsz, a szakma mesterévé válsz -, akkor úgyis tehetségessé válsz." - nem tudom, hogy Oravecz Nóra hányadik óránál jár a semmitmondó, kétbites életigazságok megfogalmazásában, de annyi biztos, hogy még nagyon a tehetségtelenség felé tendál a mesterré válás időigényes útján, mert jószerivel még egy Topjoy kupakon található 1-2 szavas idézetnek is nagyobb a beltartalmi értéke az ő klikkvadász konyhabölcseleténél. Illetve ne legyünk szexisták... nevezzük ovifilozófiának.

Oravecz

A minap kedvem támadt elmélyedni a Coelho farvizén felevickélő gügye életbölcsességek pocsolyájában (képzavar intended), így hát betámadtam Oravecz Nóra Citatum oldalát, mert ha valahol, hát ott biztos megtalálja az ember az élet sűrű erdején átívelő keskeny kis vadösvényt, mely elvezet minket az erkölcsös és érdemi lét tisztásához. Szóval most, hogy kikeveredtem ebből az indokolatlanul hosszúra sikeredett barokkos körmondatból, szabadjon ideidéznem Nóra egyik, talán legépületesebb megmondását, mindannyiunk gazdagodására:

Az életnek egyetlen értelme van: hogy szeress, és hogy szeressenek. Hogy érezd, tartozol valahova. De csak az után, hogy megtaláltad a helyedet.

Én csak ámulni tudok. Egy ilyen gondolat után az értelem, a mindig kardot ragadni kész intellektus is felköti magát a mestergerendára. Nehéz szóhoz jutni, na! Mert milyen csodálatos már az, hogy Nóra képes egy mondaton belül megcáfolni a saját állítását. Az életnek egyetlen értelme van… és felsorol két dolgot. Majd még kettőt, biztos ami biztos. Látjuk, a számolás nem Nóra erőssége, de ez mindegy is, hisz ha valaki ilyen jól meg tudja mondani a mindent, és ráadásul még dekoratív nő is, akkor többre igazából nincs is szüksége az életben maradáshoz. Ugye írhatta volna, hogy az életnek egyetlen értelme van, az pedig a szeretet. És akkor bólintottam volna, mondván, hogy sikerült a több ezer éves keleti bölcsességeket egy pohár latte macchiato mellett plagizálni, és vákuumfóliázva újracsomagolni az ezo-anyukáknak, na meg az Interstellar c. remekmű kedvelőinek. Ha így teszel, akkor kb. vagy annyira kreatív, mint egy talicska sóder, de legalább következetesen vagy ostoba.

De nem! Nórának ez nem volt elég jó. Neki NAGYON meg kell mondania, mert a szeretet jó, Jézus is beszélt róla, meg minden, de tudjuk, önmagában szart sem ér. Tartoznod kell valahová, az a fontos. De csak az után, hogy megtaláltad a helyedet. Ne legyél hülye, fiam! Ne tartozz oda, ahol nincs helyed! Ha Szegedi Csanád olvasott volna Oravecz Nórától, vagy legalább hamarabb kezdi el felrajzolni a családfáját, akkor megspórolhatott volna magának egy csomó kellemetlenséget. Szóval akkor mégis mi az élet értelme? Nórának fogalma sincs, mert ő nem több, mint egy organikus idézetgenerátor, akinek az agya hangzatos hülyeségeket dobál fel véletlenszerűen. Olyan, mint az InspiroBot, csak épp Nóra a monitor innenső oldalán van. Az élet egyetlen értelme négy dolog. Nem tetszik? Akkor mondj jobbat, paraszt, vagy fogd be a pofád, és olvass tovább!

Ez az egy idézet, ez a három mondat tökéletesen jellemzi Oravecz Nóra egész munkásságát, itt leplezi le magát, mikor a random generátor pillanatnyi üzemzavara akaratlanul, és talán most először az igazságot dobta fel: Nórának fogalma sincs semmiről, a nagyívű világmagyarázatai mögött nincs tudás, nincs bölcsesség, de még csak gondolatiság sem, azok csupán nyelvtanilag többé-kevésbé helyes sorrendben egymás után rakott hívószavak, melyek nagyszerűen megférnek a hasonlóan sekélyes, üresfejű emberek facebook idővonalán egy-egy naplementés képre írva. Olyan olcsó, filléres álbölcsességek ezek, melyek a megvilágosodás és a katarzis ígéretével kecsegtetnek, majd egy apró, nagyon alacsonyra tett csúcspont után el is lobbannak, hogy aztán továbbgörgethess. Így kell az ige lényegét is kiölve lezülleszteni a konzumember szintjére, akinek a figyelmét csak egy pillanatig lehet csak lekötni, és a legintenzívebb reakció, amit ki lehet belőle csalni, az a vállat se rándító közönyös tudomásulvétel és a saját, vélt spirituális gazdagodása fölött érzett pillanatnyi egófröccs.

„Ami elmegy, annak a helyére valami sokkal jobb, valami nagyobb jön, értékesebb, és csakis azért van búcsú, mert fejlődtél, tanultál, kihoztad valamiből azt, ami a maximum, amire képes voltál.”

Tudjuk jól, hogy van olyan szellemi termék, melyet ha átmosol magadon, akkor épülsz általa, több leszel mindattól, ami benned megragad és gyökeret vet. Az a fajta tartalom, amit Oravecz Nóra és a hozzá hasonló életvezetési kóklerek oly nagy intenzitással csorgatnak ki magukból, a legjobb esetben is csak átfolyik rajtad anélkül, hogy bármit is adna, de tekintve, hogy az ilyen szófosó kamubölcselők olyan felelőtlenül, illetve átgondolatlanul szórják a “tanításukat” (nyilván hogy puszta mennyiségi alapon átüssék a nevüket és a baromságaikat a köztudatba…), hogy azzal sokszor csak ártanak. Megrabolják az olvasót, vagy épp hamis, igaztalan és káros mintákat ültetnek el bennük. Nóra szerencsére ilyen szempontból nagyjából semleges pH-értéken áll, valahol a kínai szerencsesütik és a TopJoy kupakok alján található üzenetek között foglal helyet. Végezetül íme egy újabb idézet, melyben Nóra látnoki képességeiről tesz tanúbizonyságot, és megjósolja a saját sorsát: „Ideje felkészülni arra, hogy a jövőben csak azok tudnak majd érvényesülni, akik helyettesíthetetlenek lesznek. Aki képes lesz valami olyat csinálni, amit egy robot nem, az továbbra is értékes lesz.” – sajnálattal közlöm, hogy a jövő elérkezett. Van mostanában felvétel a Starbucksban?

- Kitahito

Megosztás Megosztás

Előző kritika:

Sylvia

Következő kritika:

Sword Art Onlin...

Még több Kommentár