logo

Mértékmegőrző

„Kezdetben volt a szó"

Filmkritika / 2014/12/18 / Szerző: Kitahito

Interstellar

Matthew McConaughey elindul kozmikus utazására, hogy új otthont keressen a Hülyék paradicsomában debütáló porviharban fuldokló emberiségnek, meglátogatva a világegyetem legélhetetlenebb bolygóit, de mint kiderül, valójában a globális krízist segít megoldani. A krízist, mely megoldódna enélkül is... valahogy. Nagyon látványos értelmetlenség warning!

Interstellar 0

Szóval, here we go! Interstellar. Christopher Nolan epikus mozija, amit mindenki az egekig magasztal, és nyálcsorgatva igyekszik értelmezni. Mert olyan bonyolult, mint egy gordiuszi csomó és egy ördöglakat identitászavaros mostohagyermeke. Legalábbis ezt állítják. Megnéztem, és bár nem terveztem, de kénytelen vagyok leírni a gondolataimat vele kapcsolatban, melyet nevezhetünk akár kritikának is, bár nem a megszokott formula szerint készül. Erősen spoileres lesz, hiszen nem lehet úgy boncolgatni egy ilyen filmet, hogy ne térnénk ki a történet jelentőségteljes részleteire. Rendhagyó módon pontokba szedve veszem végig a buktatókat (megjegyzem, a látszat ellenére a teljesség igénye nélkül), az alábbi cím alatt:

 

Miért egy ostoba parasztvakítás az Interstellar?

 

1.: Mi a foglalkozásotok? Fődműves! Fődműves! FŐDMŰVES!
Tehát, 20XX-körül járunk, mikor is az emberiség a kihalás felé sodródik, mert hatalmas penészviharok pusztítják a termést és a tüdőszövetet. Ez már önmagában is elég érdekes, de magyarázható az elsivatagosodással. Mert nyilván homok az, amit a szél sodor, és nem tiszta gombaspóra. Mondjuk igazán hordhatnának rendszeresebben (és komolyabb) porvédő maszkokat az emberek, ha már retkes a levegő. Mindegy, a mezőgazdaság a padlón van, rengeteg termesztett növényfajt visz el a penészkór, ezért a népesség nagy rész kénytelen földműveléssel foglalkozni, hogy a növekvő igényeket kielégítsék. Kukoricát termesztenek egyébként, mert az még egyelőre ellenáll a penésznek. Na de… ha teszem azt most jönne egy durva, a növényállományt rohasztó kór, és évtizedek alatt kipusztulna egy csomó termesztett fajta, akkor egyszerűen minden földműves, aki már korábban is földműveléssel foglalkozott, áttérne a védettséget élvező fajtákra, és kész. Azért, mert a búza kipusztul, és kénytelenek vagyunk kukoricát termeszteni, nem kell a népesség 90%-nak parasztnak lennie. Értem én, hogy homokvihar, meg por, meg minden, de ettől még nem változnak farmerré az emberek.

Családonként jut néhány holdnyi föld, egy farm, terepjáró…stb. Egészen pontosan kiket látnak el azzal a rengeteg kukoricával, ha nem magukat? Mert biztos, hogy többet termelnek, mint amennyit maguk el tudnak fogyasztani. Tehát továbbra is azoknak termelnek, akik nem ezzel foglalkoznak, hanem… pilóták, tanárok, mérnökök, rendőrök, fizikusok vagy épp vízvezeték-szerelők. Felteszem ezek az emberek nagyvárosokban élnek, az amerikai trendet ismerve sokmilliós nagyvárosokban. Akkor mégis mi változott? Mutassanak nekem a főszereplőn kívül egy embert, aki elveszítette az amúgy magas képzést igénylő állását, hogy farmernek álljon! Teljesen logikátlan, hogy miért kellene a jó képességű, értelmiségi munkára alkalmas embereket kapálásra kötelezni. Foglalkozhatnának helyette esetleg, nem is tudom… A KIALAKULT KRÍZISHELYZET MEGOLDÁSÁVAL?! Nem, inkább adjunk alájuk traktort és küldjük ki őket a mezőre! Növekszik a népesség? Egy ilyen krízishelyzethez épp a stagnálás, vagy a népességfogyás illene, tehát nem lenne szükség a termelés fokozására. És mivel a növényállomány gyorsan pusztul, így a népességnek is drasztikusan vissza kéne esnie, ami megint csak nem indokolja ezt a szocialista utópiát.

Itt már nem csak kukoricát, de rizst is termeszthetünk!

A természetes klímaváltozás miatt fogynak a termesztésre befogható területek? Akkor meg ne mutogassanak a fogyasztói társadalomra, mint rémképre, és mellesleg a fejlett mezőgazdasági módszerekkel, kis területen, fény nélkül, sőt, termőföld nélkül is magas terméshozamot lehet elérni, és ez a mai világ realitása, nem a jövőbelié, ahol a film játszódik. Ráadásul ha a mezőgazdaság a kedvezményezett ágazat, és minden más háttérbe szorul, akkor a termelőeszközök és módszerek fejlődése is felgyorsulna, ennek ellenére mit látunk? Hogy olyan gépekkel művelik a földet, mint ötven évvel ezelőtt. Ja, bocs, van bennük GPS. De nagyjából ennyi. Az olyan fejlettebb országokban, mint Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, vagy épp az Egyesült Államok, a földműveléssel foglalkozók az össznépesség 1.5-4 százalékát teszik ki, köszönhető ez leginkább a gépesítésnek. De még Brazília esetében is, mely az egyik legkomolyabb exportőr a térségben, ez a szám csupán 16.5%.

Essen vissza bármennyire a termelékenysége a földeknek, a lakosság nagy részét befogni földművelésre teljességgel értelmetlen. Ha a kukorica még terem, és látjuk, hogy igen, akkor semmi szükség nincs egy ilyen drasztikus átcsoportosításra. Ha pedig minden döglődik a porvihartól, akkor megint csak nem megoldás az, ha tömegével csatornázzuk be az embereket egy ilyen haldokló ágazatba. De tegyük fel, hogy szükség van új emberekre: ha azok a mezőgazdasági munkások, akik a gépesítés miatt mentesülnek a munkavégzés alól (lévén az automata vezérlésű aratógépek ember nélkül is képesek dolgozni), beállnak gazdának, máris megoldódik a probléma, és senkit sem kellett elrángatni a pulpitus mellől kapálni, csak a régieket átcsoportosítani. Mellesleg nem hallottak génmanipulációról, üvegházi termesztésről, állattenyésztésről? Miféle FÖLD-művelés ez? Utálni kell a tudományt, a Holdra szállás sem történt meg, mert az csökkenti a termelést. Szóval ebből is érződik, hogy a történet hátterét képező krízis a legjobb esetben is meglehetősen kidolgozatlan és teljesen átgondolatlan. Ilyen silány, bugyuta alapra pedig nem lehet egy komoly filmet építeni.

2.: Make love, not war.
Tehát az Interstellar be akarja adni nekünk, hogy egy ilyen permanens krízishelyzetben tengődő helyzetben a világ államai a teljes leszerelés mellett döntöttek. Nincsenek hadseregek. Miért? Egy dialógusban, mely a NASA vezető fizikusa és a főszereplő között zajlott le, megemlítik, hogy megvonták tőlük a támogatást, mert nem akarták orbitálisan bombázni a szerencsétlenebb, védtelen országokat. De az USA bölcs és mindig belátó vezetése hamar rájött, hogy az agresszió nem jelent hosszútávú megoldást, ezért kvázi feloszlatták a hadseregüket. Nem kicsit idealista nézet ez? Hogy az Amerikai kormány, az az Amerikai kormány, mely az utóbbi 70 évben 4-5 évente indít háborút védtelen, elmaradott országok ellen, a totális összeomlás küszöbén, mikor is elvehetné másoktól az értékes javakat, hirtelen azt mondja: -Nem, mert ez nem jelent hosszútávú megoldást a problémánkra, ezért minden katona menjen kukoricát termeszteni!

Valószínűleg ez így történne a való világban is. Ugyan kérem! A valóságban az lenne, hogy sáskaraj módjára habzsolnának fel minden országot, amely nem rendelkezik atombombával, de egy ilyen mérvű kataklizma esetében még azt is el tudom képzelni, hogy benyelnének egy-két atomcsapást, ha ezzel stratégiai előnyhöz juthatnak. Elvégre a területük nagyon nagy, és amúgy is használhatatlanná válik a porvihar miatt. Ha valami csoda folytán egy töltet átjutna az elhárítórendszeren, néhány metropolisz lerombolása nem okozna túlzott kárt, pláne, hogy tele vannak olyan emberekkel, akik nem akarnak a mezőgazdaságban elhelyezkedni. Bár lehet, hogy a dogmás tudományellenesség jegyében a felhőkarcolókat már így is elbontották, hogy legyen hely a kukoricának. Mert ez a fontos, ugye? Egy igazi jenki baseball mérkőzésen ülve, corndoggal a kezében várja az apokalipszist!

-Na, most jöhet egy 10 megatonnás Afganisztánra!

Egyszerűen nem hihető, hogy pont azok, akik az utóbbi évtizedekben tucatszám szolgáltattak példát a saját gennyes országuk “érdekében” elkövetett kegyetlenkedésekre, népirtásokra, és fosztogató háborúkra, hirtelen kis glóriát pöccintenek a fejük fölé, és lokálpatriotizmus helyett egyszer csak varázslatos módon elkezdenek globálisan gondolkodni. Illetve nem, mert Amerika levonul a történelem színpadáról: feloszlatja a seregét, gyakorlatilag bezárja a NASA-t, nem dolgozik a helyzet megoldásán, hanem mindenkit elküld kapálni és csendben várja az elkerülhetetlen végpusztulást. Vagy azt, hogy más országok megszállják őket.

Mert még ha elhisszük, hogy az USA vezetése ilyen felvilágosult, hát más országok biztosan nem ülnének a seggükön, és ilyen helyzetben, ahol a levegőben lóg a globális konfliktus, nem a legjobb stratégia még az önvédelem képességétől is megfosztani magadat totális leszereléssel. Nolanék vagy nem ismerik az emberi természetet, vagy le akarnak tuszkolni a torkunkon egy kis TESCO gazdaságos propagandát. Már megszoktuk…

3.: Mire gondót’ a NÁZA?
Mert ugye arra biztos nem, hogy hősünk misztikus por alapú bináris kódokból nyert koordinátákkal rátaláljon a titkos bázisukra. Nyilván a titkos, szuper fejlett idegenek (akik egyébként emberek) segítségére sem lehet hagyatkozni. Pilótájuk nem volt, csak egy csinos A és B tervük az emberiség megmentésére, na meg persze egy indulásra kész űrhajójuk, melyben ott fityegett a slusszkulcs. Tesznek említést pár szimulációban nevelkedett pilótatanoncról, de komolyan nem volt egy képzett pilótájuk, akit felküldhettek volna? Miért nem vették fel már hamarabb a kapcsolatot Cooperrel, a szuper pilótával, az amerikai nemzeti kinccsel, aki mindennemű kiképzés, eligazítás, és tréning nélkül felküldhető az űrbe? Matthew McConaughey elkocsikázik a lányával a NASA-hoz, meggyőzik, hazaviszi a lányát, és másnap már megy is megmenteni az emberiséget. De most tényleg, hogy van ez? A projekt több mint egy évtizede zajlik, elfogadjuk, hogy ez idő alatt nem tudtak kinevelni egy épkézláb pilótát. Oké. Nem volt fél évük, vagy legalább két-három hónapjuk, hogy hősünket megismertessék a legújabb műszerekkel, bemutassák a csapatnak, fizikailag és szellemileg is felkészítsék, hosszas eligazítások során belevéssék a küldetés minden egyes mozzanatát?

„Mankind was born on Earth. It was never meant to die here.”

Ennek komolyan így kell mennie? Hogy McConaughey felhúzza az űrruhát, bepattan a vezetőülésbe, és alanyi jogon el tudja vezetni a legmodernebb űrhajót? A filmben semmi, de semmi nem utalt arra, hogy a bázis kalandos felfedezése és az indulás között pár napnál hosszabb idő telt volna el. Miből állt volna egy “Három hónappal később” feliratot kicsapni a két jelenet közé? Így tényleg azt kell hinnem, hogy a NASA-t egy csapat csimpánz vezeti, akik készek voltak bárkit, de BÁRKIT felcsúzlizni az űrbe, hogy csináljon má’ valamit. Igaz, azt reklámozzák, hogy olyanokat keresnek, akiknek nincs családjuk vagy szerelmi kapcsolataik, így bátran mehetnek a majdnem biztos halálba, de azért a team felének van családja vagy szerelmi kapcsolataik, és jól el is cseszik a küldetést. Meg ugye a történet szerint nem is az volt az igazi céljuk, hogy megmentsék az emberiséget, hanem hogy amolyan szegényes választékú Noé bárkájaként átvigyék az írmagot egy másik lakható bolygóra (Ami amúgy nagyon jó ötlet, kicsapnak egy tök üres bolygóra pár felébresztett felfedezőt egy stadionra való felnevelendő mirelit bébivel, ráadásul nem adnak hozzájuk mélyhűtőt. Makes sense…).

Az űrhajóval nem lehetne elmorzézni a megoldást?

Ha így nézzük (márpedig így kell), akkor erre a küldetésre aztán a lehető legjobban fel kellene készülni, mert csak egy dobásuk van, és azt nem lehet elpuskázni. Mindennek 110%-osnak kellett volna lennie. A NASA többé-kevésbé elkönyvelte, hogy a Föld menthetetlen, így találni egy új, lakható világot, majd megtelepedni rajta olyan elmondhatatlanul fontos, hogy tényleg mindent meg kellett volna tenniük, hogy sikerüljön a küldetés. Erre felküldenek egy instabil és teljesen idealista Brandet, egy látens skizofrén néger férfit, az Éhezők viadala teljesen használhatatlan szervezőjét, és Coopert, a farmert. Ezeknek kellene megmentenie a világot. Nem minden tiszta a NASA háza táján…

Komolyan, a legszimpatikusabb és leghasznosabb szereplő az a LEGO robot volt. Rendre megmentette a bénázó, alkalmatlan embereket, analizált, kalkulált, mérlegelt, tehát pont azt tette, amit az emberek nem. És ez elvezet minket a következő ponthoz.  Azt már meg sem kérdezem, hogy miért kell az űrkutatással foglalkozó intézetnek egy barlangban bujkálnia a közvélemény elől. Mindenki tisztában van vele, hogy lassan elsorvad az élővilág, és mindenki megfullad a penészes porban, de ne mondjuk el nekik, hogy egy olyan projekten dolgozunk, ami kisegítheti az emberiséget, mert még a végén megharagudnának! Talán lázadoznának, hogy olyasmire költi a kormány az adófizetők pénzét, ami nem segíti közvetlenül és kézzelfoghatóan a kis kukoricaszaros életüket, de hát Istenem! Hogy Gyurcsány Ferenc mester örök érvényű, bölcs szavaival éljek: ,,Lehet tüntetni a Parlament előtt, előbb-utóbb megunják, hazamennek“.

4.: No country for robo-man!
„12 bolygóra 12 ranger indult el, és rajtuk a valaha élt legbátrabb EMBEREK.
Nyílik egy random féregjárat a Naprendszeren belül, oké. Valaki segíteni akar nekünk, rendben. Miért kell embereket elküldeni a 12, potenciálisan lakható bolygóra? Miért jó nekünk az, ha emberek mennek oda, hogy aztán a magányban megbolonduljanak, szánalmas módon és egyedül haljanak meg vagy merüljenek örök krio-álomba? Miért jobb egy ember, mint egy robot? Matt Damon adja meg a magyarázatot erre: egy robot nem tud olyan jól reagálni a váratlan helyzetekre, mint az ember, akit hajt az életösztöne, és a haláltól való félelme. Na, hát a film alatt láthattuk, hogy minden jelentősebb konfliktust és tragédiát az embereknek ezen pompás tulajdonsága okozott:

Brand csodás reakciója a váratlan helyzetekre megölette az egyik társát, és ő is meghalt volna, ha a robot, Case meg nem menti.

Matt Damon megpróbálja megölni Coopert, a néger fizikusnak a halálát okozza, és kockáztatja az egész küldetést, a nyavalyás életösztöne miatt.

Lehet, hogy ha Brand érzelmeire (hihetetlenül profi a doktornő, benyafizik és fröcsög, mert nem látogatták meg az ex-pasiját), és nem Case racionális döntésére hagyatkoznak, akkor a jó bolygóra szálltak volna le, de ha robotokat küldenek, már eleve nem alakult volna ki olyan helyzet, melyben a hamis adatok miatt egy lakhatatlan jégvilágra látogatnak.

Az emberi tényező semmit, de semmit nem tett hozzá ehhez a küldetéshez, csak hátráltatta azt, és kis híján ellehetetlenítette annak a sikerét. Nincs a szeretetnek ismeretlen, univerzális ereje, és ha van is, akkor sem az emberiség jövőjét meghatározó kritikus pillanatban kéne vele kísérletezni. Ostobaság, egyszerű amerikai nyálasság, mely megint csak azt akarja velünk elhitetni, hogy attól leszünk emberek, ha idióta módon és felelőtlenül cselekszünk. Mert az vagy beválik, vagy nem, de így meghatározni a lényünkben rejlő különleges valamit egyszerűen primitív, lealacsonyító, és majdhogynem sértő is. Mellesleg attól még, hogy egy A és B verzió közül egy teljesen illogikus okfejtéssel kiválasztjuk a helyeset, az még nem igazolja az okfejtés helyességét. Egy durva példával élve, ez olyan, mintha egy Agatha Christie regényben Miss Marple azt mondaná: -Maga a gyilkos, mert minden vörös hajú gyilkos. – és attól még, hogy történetesen tényleg az illető követte el a tettet, az állítás nem lesz igaz, és az írónő veszítene az olvasótáborából.

TARS, a legjobb TÁRS.

Megfordítva a dolgot, a logika sem ér semmit, ha egy tökéletesen ésszerű okfejtés következtében (és a kritikus információk hiányában) rossz eredményre jutunk, de megint csak: ha Matt Damon nem küld rossz adatokat, akkor Coopernek lett volna igaza, tehát megint csak az “emberi tényező” a homokszem a fogaskerekek között. Azt már csak mellékesen említem meg, hogy a megtermékenyített petesejtek kolonizációs felhasználása mellett épp azzal érveltek, hogy mennyire helytakarékos megoldás, és a kis súlya miatt nem terheli meg annyira az űrhajót, így könnyebben és többet lehet szállítani, mintha mondjuk lefagyasztott telepeseket küldenének.

„If we find a home, then what?”

Ezzel szemben kérdem én, miért gazdaságosabb a felfedezőket élelemmel, oxigénnel, vízzel, ruházattal, gyógyszerekkel, élvezeti cikkekkel és még ki tudja hány járulékos kiegészítővel ellátni, mikor felküldhetnének egy robotot önmagában, aki/ami nem igényli egyiket sem, és sokkal jobban, sokkal megbízhatóbban, és sokkal, de sokkal tovább végzi a feladatát? Valószínűleg akkor is az emberi tényező játszott be, mikor ezt átgondolták, már ha egyáltalán átgondolta valaki. Szerencse kedvenc LEGO robotom túlélte a kalandot. Nagyon sajnáltam volna, ha ottfelejtik valahol…

5.: Miért segít a jövőbeli emberiség?
Tisztázzuk az alapokat, mert hogy ha ezt nem tesszük meg, akkor nem érthetjük a további okfejtést. Azt nem vagyok hajlandó elfogadni, mert egyáltalán nem logikus, hogy az eredeti idővonal szerinti emberiségen is olyan módszerekkel segítettek, mint ahogy a filmben látható, mert ez egy végtelen, és értelmetlen paradoxont szülne. Így ha kimondjuk, hogy a penésztől haldokló emberiség nem tud saját erőből kilábalni a krízisből, akkor jószerivel értelmetlen az egész. Tehát vegyük úgy, hogy az eredeti emberiség valahogy túljutott ezen a válságon a saját erejéből, féregjárat, csillagközi utazás, na meg két és fél órányi emberi dráma nélkül. Nyilván így kellett történnie, mert ha a kihalás elkerülhetetlen, akkor nem volt akkor jövőbeli emberiségük, amely segítő kezet nyújthatott volna nekik. Átvészelték valahogy a penészvihar és az elsivatagosodás nyűgét s nyilait, visszafordították a folyamatot, vagy bolygóközi űrállomásokra költöztek, terraformáltak egy közeli bolygót, feltaláltak egy gyors módot a rendszerközi közlekedésre, mindegy. A lényeg, hogy túlélték, elfejlődtek, és olyan hihetetlen technológiai szintet értek el, melyet ésszel még csak fel sem tudunk fogni. Nekik sikerült, és nem csak “elméleti” szinten.

Miért tennék kockára a saját idősíkjukat, és ezzel az egész létüket, hogy megmentsék a film szerinti jelenkori emberiséget, mely ezek szerint amúgy is szükségszerűen megmenekülne. Ha belenyúlnak az eseményláncolatba, és módosítják az eseményeket, azzal újraírják az idővonalat, ergo nem léteznek majd, hogy belepiszkáljanak az időfolyamba, ami megint csak egy végtelen, és értelmetlen paradoxonhoz vezetne. Még ha nem csak egy lineáris idősík létezik, megkockáztatni ezt a manipulációt… több, mint őrültség. Ez kikerülhető szól a film (szintén problematikus) állítása, miszerint ezek a poszthumánok kívül esnek az idő dimenzióján, tehát már semmilyen, az idővonalat ért változás sem befolyásolja a létezésüket. Eddig rendbe is van, de ugyanúgy megmarad az alapvető kérdés: miért segítene a jövőbeli emberiség a jelenleginek? Puszta jóindulatból? Bármikor is tették az első beavatkozást, az akkor is teljesen felesleges és elképzelhetetlenül rizikós volt, mert ezzel a saját létezésüket tették kockára, és lényegében ok nélkül, mert ugye az emberiség így is úgy is fennmaradt volna. Egészen mellesleg, mi a kívánt végeredmény? Egy olyan emberiség, mely saját erejéből, áldozatok árán vívta ki a saját helyét az univerzumban, és magabiztosan tekinthet a jövő kihívásai elé? Vagy egy olyan emberiség, akit misztikus idegenek mentenek meg, és mely épp ezért örökké a jövőbeli sugar saddy segítő kezére támaszkodik majd? Emberi tényező, már megint te vagy az? Hagyd abba, most! Elegünk van már belőled…

6.: Miért nem segít a jövőbeli emberiség?
Mert igazából nem segítenek. Példának okáért miért kellett a Szaturnusz mellett féreglyukat nyitni, és miért nem lehetett, mondjuk, ha nem is közvetlenül a Föld mellett, de közelebb, elérhetőbb távolságra? Akkor a film alapvető dilemmája veszítette volna értelmét, mert könnyedén át lehetett volna juttatni telepeseket a gyarmatbolygóra. Tömegével. Nyilván így is meglettek volna a problémák, de könnyedén létesíthettek volna tranzitállomásokat a járat be- és kijáratánál, vagy akár orbitális pályán is. Mert az emberiség ugye letette a fegyvert, és képes egységesen fellépni. Sorban épültek és indultak volna a telepes hajók, és nem kellett volna szenvedni, csak termeszteni a kukoricát, és várni a sorodra. De sajnos a poszthumánok voltak olyan genyók, hogy két évnyi távolságra tegyék azt a rohadt féregjáratot, így ugrott az egész…

Az meg a másik, hogy a rengeteg-rengeteg lakható bolygó közül képesek voltak egy ilyen rendszert kiválasztani célállomásnak. Ez volt a legjobb opció? Tényleg? Hát enyhén szólva is erősen kétlem. De így kellett lennie, mert képesek voltak egy másik GALAXISBA féregjáratot nyitni. Nyilván a miénkben nem találtak jobbat annál a vacak köves sziklabolygónál. Ja de hát várjunk, én vagyok a hülye, mert abban a rendszerben volt még egy fagyott jégvilág, és egy óceánbolygó is, melyet kilométer magas cunamik tarolnak le félpercenként. Akkor már meg tudom érteni a döntést, hogy miért is ide települjön a fajunk maradéka. Szerintem úgy találták ki, hogy hol legyen a féreglyuk kijárata, hogy kifeszítették a galaxis térképét egy nagy falra, és valamelyik okos irodista elkezdett kis dartsnyilakat hajigálni, és az első, amelyik nem a nagy fekete semmit találta el, az lett a nyerő. Logikus érv nem szólhat emellett a rendszer mellett.

Mi lesz? Most, hogy Cooper belepiszkált az öt dimenziós térbe a fekete lyuk (ami egy féregjárat egyébként, értem?!) túloldalán, az majd szépen bezáródik? A Hoth kiolvad, a felhőkarcoló méretű hullámok elcsitulnak, és előbújnak a szarvasok meg a barázdabillegetők a rejtett odúikból? Aligha. És az életveszélyes fekete lyuk is ott marad, ami ha eddig nem tette meg, most már biztos széjjel fogja szaggatni a körülötte keringő satnya bolygókat. Ideális otthon az emberiségnek, tényleg. Korábban még el tudtam képzelni a jóindulatot, de most inkább valami fanyar humort érzek átszivárogni a jövőből…

Let the Bear Grylls be with you!

Még egy apróság. Miért nem segítettek közvetlenül? Vagy ha már így adódott, miért nem tudtak közvetlenül Michael Caine-nek, a NASA vezető fizikusának üzenni, aki amúgy az egész életét ennek a munkának szentelte? Mert ő már lemondott a tervről és kivitelezhetetlennek tartotta? Belefásult a munkájába, és bár megtalálta a megoldást, inkább egy másik, biztosabb utat választott? Akkor mi változik így, hogy Cooper lánya kerül a nyeregbe? Nagyobb lesz az űrhajók teherbírása? Közelebb kerül hozzájuk a féregjárat? Több támogatást fog kapni a NASA? Meglesz a megoldás, de attól még nem lesznek meg a kivitelezéshez szükséges források. Egyedül a misztikus gravitációs hajtóművekben lehet bízni, de az már a jó doktor idejében is csak egy (igen fontos) paraszthajszálnyira volt a megvalósulástól, szóval nem lett volna egyszerűbb és mindenki számára kényelmesebb közvetlenül neki üzenni, mégpedig a képlet megoldását? Miért nem küldték át a csillagközi utazáshoz szükséges technológiát az amúgy is fogékony és az “ügynek megnyert” apa-lánya páros által? Vagy nélkülük. Miért nem segítenek megállítani a penészvihart? Vagy ha képesek machinálni az időfolyamot, miért nem iktatják ki az egész jelenség kiváltó okát?

„Love, TARS, love. It’s just like Brand said. My connection with Murph, it is quantifiable. It’s the key!”

Már az alap elképzelés is hülyeség, miszerint a szuper fejlett jövőbeli emberiség, akik képesek féregjáratokat nyitni és mesterséges zsebdimenziókat létrehozni, nem tudnak egy egyszerű üzenetet átjuttatni külső segítség nélkül. Kell hozzá egy Cooper, meg a szerencsétlen robot, hogy némi feketelyuk-szörf (ami megint csak meglehetősen kivitelezhetetlen…) után kódokat morzézzanak. Nem nevetséges ez? És ha már itt tartunk, ki adta meg legelőször a bázis koordinátáit Coopernek, ki indította el őt azon az úton, amit a film alatt végigjárt, ha nem ő maga? Mert ugye az idegenek képtelenek rá, ezért kellett Cooper, de ha ő volt, aki saját magát kisegítette, akkor megint csak egy paradoxont kapunk, mert nincs meg az első mozgató, de mivel nem ismerjük az idő természetét, lehet ez egy önmagát létrehozó időhurok, amolyan metafizikai szükségszerűség is. Vagy talán épp Isten… de ez már legyen mindenkinek a hitére bízva, ne kalandozzunk el a fikciók és találgatások ingoványos mezejére. A tényeknél maradva: azt állítja a film, hogy a dimenziók között csak a gravitáció (és a szeretet, de ezt ne is vegyük figyelembe, mert ez egy hatalmas ezoterikus baromság úgy, ahogy van) tud átjutni. Nem képesek akkor a jövőbeli emberek, bárhol is legyenek éppen, lekopogni egy rohadt bináris kódot? Mert ha csak ez az egyetlen mód arra, hogy beavatkozzanak, és még erre a tényleg kis apróságra sem képesek, akkor…

7.: Nincs keze, se lába, mégis féregjáratot nyit, mi az?
…hogyan nyitottak féregjáratot? Kellett nekik Cooper, hogy a fekete lyuk túloldalán létrehozott ötdimenziós térből üzenjen a lányának, aki így meg tudja oldani a kérdéses egyenletet. Ennyire specifikus lenne a technológiájuk (vagy képességük, ha már ilyen misztikus lett a történet), hogy csak a térrel való manipuláció lehetséges a számukra? Mágia. Lehet, hogy pont ezért akarnak beleavatkozni a múltba. Mert amúgy az emberiség egy olyan fejlődési irányba kanyarodna, ami közvetlen hozzájuk vezet, beszorulva a 9. és a 14. dimenzió közé, egy féregjárat géppel, Buddhával, meg a Húsvéti nyuszival? Nagyon szomorú lenne egy efféle jövőkép, és biztos vagyok benne, hogy az ilyen csapdába esett szerencsétlenek kezüket-lábukat törnék (már ha van nekik, ugye…), hogy “idő-harakirit” kövessenek el, de hát ez már ugye az utánagondolás utánagondolása, és semmi sem támasztja alá, semmi sem cáfolja meg, szóval kár is róla írni. Ilyen alapon lehet akár svájci bicska Cooper, aki létrehozta a Szaturnusz melletti féregjáratot, ha már mindent az ő nyakába varrunk. Nem lesz se logikusabb, se logikátlanabb a történet. Talán az a legjobb variáció, ha elfogadjuk a deus ex machina létét, miszerint egy, az emberek által feloldhatatlan konfliktust Isteni beavatkozás rendez el. Így nincs időparadoxon, és nyugodt szívvel mehetünk majd a vasárnapi misére, mert megkaptuk a tökéletes, multifunkcionális választ.

8.: Ingyen fizikaóra gyerekeknek!
Ugye hőseink mindegyike képzett fizikus, vagy legalábbis hosszú-hosszú évek munkatapasztalata áll mögöttük, melynek során azért csak-csak rájuk ragadt valami. Miért kell akkor ezeknek az illusztris személyeknek úgy beszélniük egymással, mintha éppen a harmadik osztályos házi feladatot akarnák megoldani közösen? Ennyire hülyék lennének az amerikaiak, hogy szájbarágósan, ábrákkal kell nekik a film közbe magyarázni, hogy mi is történik? Jó, hogy nem néznek bele a kamerába, hogy elkezdjenek az elméleti fizikáról magyarázni (közben a jobb felső sarokban a hölgy jelelne a siketek és nagyothallók kedvéért…). Értem én, hogy az átlag mozilátogató nem Hawkingon szocializálódott, de azért ezt lehetett volna finomabban is. Mert konkrétan nevetséges, ahogy folyamatosan egy keresztény oktatófilm baltával faragott diszkréciójával csapják az arcunkba az információkat. De ha már pofánkba tolt válaszok, akkor… Úr Isten, ne…

9.: Murph, apuci kislánya.
Szóval van ez az okoska, lehet olyan 10-13 éves, kénytelen szembesülni azzal, hogy az apja elment megmenteni a világot, és otthagyta őt a gyökér bátyjával és a Szentháromság gyilkossal egy farmon. Ezen persze, mint minden nagyon jól kidolgozott női karakter, besértődik, és éveken át nem küld üzenetet Coopernek. És bár láthatólag gyűlöli a férfit, mégis kész elhelyezkedni ugyan annál az intézetnél, mely őt az űrbe küldte, hogy egy olyan egyenlet megoldásának szentelje az életét, amit egyébként már megoldottak. Persze, szereti az apját, és nem tudja, hogy az apja a távozás véglegességének tudatában hagyta el őt, vagy ezt a tényt előle is eltitkolták. És kb. ebből áll a karaktere, mert nincs saját személyisége, csak a permanens, és szinte már bizarr kötődése az apjához.

-Bocs, mennem kell, randim lesz.

Olyan, mint egy kartonlapra festet alak, nincsen dimenziója (lehet ezért választották ki őt, heh…), és tökéletesen betölti azt a szerepet, amit manapság egy nőnek kell egy filmben: csak egy erős férfi mellett és csakis hozzá viszonyítva létezhet. Önmagában értéktelen, mint a vászon, melyre a festményt kenik fel. És ez a példa még nem fedi igazán a helyzetet, mert a festék és a vászon nem lehetnének meg egymás nélkül. Cooper a kínzó honvágya mellett is egy valós egyén, egy tényező, míg Murph csak egy funkció, amit ha betölt, nyugodtan megöregedhet és meghalhat.

Az apa fájdalma megindító, a lány haragja és szeretete csak érthető. Mikor végre találkoznak, egy másfél perces beszélgetés után Cooper lelép (vagy leléptetik, ha úgy tetszik) megkeresni Brandet (akivel valami meg nem nevezett ok miatt senki sem vette fel addig a kapcsolatot…), ahelyett, hogy élete utolsó óráiban még az öreg Murph mellett maradna. És mondanom sem kell, ennek nagyon nem így kéne lennie. Murph ennél azért többet érdemelt volna…

10.: “A fejemben jobb tervnek tűnt!”
Mit akart ez a dr. Mann Damon, de tényleg? Leküldték egy jeges bolygóra, ami teljesen alkalmatlan arra, hogy új otthonként funkcionáljon. Rendben van. Jön a második hullám, a felmentősereg, leszállnak, erre ő elkezd habizni, meg akarja ölni Coopert, elköt egy siklót, aztán jól felrobbantja magát a dokkoláskor. Miért nem tudta egyszerűen csak azt mondani, hogy ez a hely csak a legvégső esetben lehet megoldás, de inkább menjünk, és nézzük meg a harmadik bolygót! Minek kellett hazudozni, gyilkolászni, jönni az M. Night Shyamalan-féle baromsággal túlélési ösztönről meg félelemről, miért kellett az az izzadtságszagú verekedős jelenet az utána következő béna monologizálással? Mikor egyszerűen leléphettek volna a fenébe, és senkinek sem kellett volna meghalnia?

„Absolute honesty isn’t always the most diplomatic nor the safest form of communication with emotional beings.”

Az a technológia, amit az űrhajójuk használt, legalább 12 éves. Dr. Mann képtelen volt manuálisan dokkolni az álló helyzetben lévő hajóra, pedig őt tényleg kiképezték erre, nem úgy, mint Coopert, akit csak útnak indítottak. A doktor mégsem képes dokkolni, és aztán meg teljesen indokolatlanul megöleti magát. Bezzeg Cooper, a vidámparki gépeket megszégyenítő sebességgel forgó űrhajóra is képes rácsatlakozni, mert ő a világ legjobb pilótája, az emberi faj reménye. Elég lenne egy milliméternyi eltérés a csatlakozáskor, egy kis hiba a forgási sebességek összehangolásakor, és máris követnék Mannt a halálba.

Az volt a terve, hogy véghezviszi a küldetést? Cooperék is pont ezt akarták, szükségtelen volt balhézni. Azt hitte, hogy ide akarják lepakolni az embriós tartályokat, és majd ő lesz a hős, aki ebben megakadályozza őket? Mi értelme volt Coopert meggátolni a hazajutásban, ha volt két siklójuk? Senkit nem érdekelt volna, ha az egyiket elköti, aztán kinyíratja magát hazafelé. Vagy Mann azt képzelte, hogy Cooper majd fogja a főhajót, csinál egy driftet, és irány haza, mindenki dögöljön meg? Ha meg csak le akart lépni abból a jégveremből, akkor sem kellett volna pattognia. Bolond. Az egésznek csak egy értelme volt: hogy belegyömöszöljenek a filmbe egy erőltetett harcjelenetet némi üldözéssel és robbanással, mert az látványos, feszültségkeltő, és kajálja a nép. Mert ha úgy sem értik a befejezést, legalább kapjanak egy csontot. És az űrben nem lehet terroristákra vadászni.

11.: Csodaóra és a bináris kód.
Igencsak nehéz elhinni, hogy azt a rengeteg asztrofizikai egyenletet, és a fekete lyuk belsejéből származó temérdek adatot lehetséges lenne egyszerű bináris kóddal továbbítani, még akkor is, ha elfogadjuk, hogy egy óra számlapján vonal és a pont között ide oda kattogó óramutatóval megoldható bárminemű adatközlés. (Mert a mutató ugye bármilyen irányba is mozdul el, az egy új jelet eredményez, de ha két egymás melletti “vonalat” akarsz továbbítani, akkor az óra működési elve szerint át kell ugranod a pontra, majd vissza a vonalra, egy plusz jelet közvetítve ezzel. Szegény Murph hogy bogozta ezt ki?)

-Ha lenne 10.000 Forintom, beszállnék a ‘kázióba!

Mivel a két óra között a szeretet és a gravitáció interdimenzionális ereje miatt nem volt időeltolódás, így Coopernek valós időben kellett “legépelnie” az összes adatot, és megvárni, hogy a lánya dekódolja őket. Ez hosszú napokat, de akár heteket is igénybe vehetett, tekintve az adattovábbítási mód primitív voltát. Nem fogyott ki a férfi oxigénje? Nem dehidratálódott? Nem halt éhen? No fluckin way. De legyünk jóindulatúak, fogadjuk el, hogy a fekete lyuk belsejéből származó bonyolult gravitációs mérési adatokat tíz perc alatt lediktálta a lányának. Nem voltam még egy fekete lyuk belsejében, lehet, hogy igazán egyszerű és közérthető az egész. Meg persze biztonságos: miután elmorzézod a mondókádat, akváriumgömböt nyomsz a fejedre, és kibukfencezel a kijáraton, majd hátúszásban vissza a Földre! Arra már nem is szentelek külön bekezdést, hogy Cooper nem öregedett egy napot sem, csak a kicsit táskásak lettek a szemei a kialvatlanságtól, de a film végén üdébb és fiatalosabb volt, mint az elején. Na nem mintha Brand doktornő öregedett volna, pedig ő aztán egy jó csomó ideig ült azon az elhagyatott bolygón. A Nivea és az Avon lehúzhatja a rolót, mert az ász bőrápoló a csillagközi utazás, garantáltan ráncmentesít, és az unokáknak is lesz mit mesélni, mikor hazakecmeregsz!

12.: Hans Zimmer, aki túl sok volt…
Az Interstellar amellett, hogy sci-fi, dráma, és akciófilm, gyengus oktatófilm, még látványfilm is akar lenni, ehhez pedig kellenek a hatalmas, monumentális állóképek, amikor csak zene szól, és a lassan haladó űrhajót figyelve a néző szembenézhet saját jelentéktelenségével, ugyanakkor átjárhatja valami fennkölt hangulat. Ez jól is van így. De amikor Zimmer orgonadallamai betolakodnak a párbeszédek alá, teljesen elnyomva azokat, akkor csak meresztheted a füleidet, mert pont lemaradtál valami fontos részletről. Az aláfestőzene annyira törtető, hogy rendre a saját funkcióját lehetetleníti el, így a landolás izgalmai helyett azon izgulhatunk, mikor vesz már vissza Hans Zimmer tetőponton tangózó soundtrack-je. Ez egy kicsit zavaró, pláne, hogy úgy tűnik, direkt ilyennek akarták, ezzel is érzékeltetve a dübörgő komolyzene és a néma csend közötti kontrasztot. Legalább van időnk letörölgetni a hallójáratainkból csöpögő vért. Ettől függetlenül big respect a mesternek, mert megint megcsinálta, ismételten csodás zenéket dobott össze.

(Ez a monstrum még Zimmer nótáit is beszippantaná…)

13.: Hol van a twist?
Szellemek nincsenek. Az Interstellar egy sci-fi. Aki képes összedörzsölni pár sallangtól lecsupaszított tényt, az már menet közben is megértheti, hogy semmi sem történik véletlenül. Lehet, hogy átgondolatlan, logikátlan, olcsó és hatásvadász paradoxont kapunk, de nem egy rohadt poltergeistet, meg kis szürke UFO-kat. Amint bejött a képbe a titkos NASA bázis koordinátája, tudtam, hogy itt a jövőbeli főszereplő kommunikál, mikor meg a “Maradj” is megjelent, akkor teljesen biztos voltam benne. ,,A féreglyukak nem jelennek meg csak úgy… valaki odatette.” – mégis ki a halál tette volna oda, ha nem a jövőbeli ‘csúcsfejlett emberiség? Sok mindent el lehet mondani az Interstellarról, de azt nem, hogy egy C kategóriás misztikus thriller vagy egy gagyi ’90-es évekbeli sci-fi lenne. Szimpla dedukció és logika. Nem bonyolult ez, csak hülyeség. Plusz még rákentek egy adag cukormázat. Kedves keresztények, és drága UFO-konspirátorok, a ti verziótok még mindig értelmesebb lenne, mint ez az ellentmondásokkal teli idő manipulációs maszlag. Miért kell ezt kétszer, vagy akár háromszor megnézni?

„Make him stay Murph! Don’t let me leave, Murph! Don’t, don’t let me leave Murph! NO, NO, NO, NO!”

Hol vannak itt a kérdőjelek (azon kívül, hogy a mondat végén), a megválaszolatlan kérdések? Csak azért lehet ez a film bármennyire is értékes, mert a dráma elvonja a figyelmedet a történeten tátongó hatalmas lyukaktól. Attól még, hogy a néző belemagyarázhat a hiányosságokba értelmet, nem lesz elgondolkodtató. Attól, hogy valami paradox, még nem lesz mély. És attól, hogy az emberek sírnak a vásznon, a film nem lesz megható. De! Bármikor kész vagyok vállszélességgel kiállni amellett, hogy az Interstellar egy első osztályú, pompás dráma, és ebben a kategóriában tökéletesen megállja a helyét. Viszont mint sci-fi, egyszerűen csapnivaló. Megszerettetheti a műfajt a laikusokkal, és segít kitekinteni, vagy pontosabban az égre tekinteni, de erre a Star Trek vagy a Csillagkapu is jó. Persze a szándék önmagában is becsülendő. Az egyetlen misztikus elem, amire még illogikus magyarázatot sem lehet találni, hogy az űrhajó miért hasonlított egy órára. Beavatkoztak az idegenek? Vagy a szellemek?! HuUuUuUúú! Aligha, inkább egy véletlen egybeesés az egymásra hányt motívumok között…

Számomra a Csillagok között az év legnagyobb csalódása. Annyira ígéretes volt, annyira soknak akart látszani, és végül mégis annyira nagyon kevés lett. Lehetett volna egy mérföldkő, igazi klasszikus, amit évtizedek távlatából is elemeznek, rendre elővesznek, de így… szükségszerűen túléli az utána maradt keserű szájíz és hiányérzet, de egy idő után azok is elfelejtik, aki nem fogtak fel belőle semmit, de azért lépten-nyomon feldicsérik.

5 / 10

- Kitahito

Megosztás Megosztás

Előző kritika:

Grezzo Due

Következő kritika:

Árnyak nélkül

Még több Filmkritika