logo

Mértékmegőrző

„Kezdetben volt a szó"

Filmkritika / 2014/09/29 / Szerző: Kitahito

Doomsday

Szegény ember kis délutáni posztapokalipszise. Budget Mad Max, lovagok, motoros martalócok. Eljött az ítéletnap, és szánalmasabb, mit amilyennek valaha is elképzeltük!

Doomsday 0

Szólítom a tanúk padjára az Újszövetséget, hogy segítségünkre legyen megérteni az előttünk álló szörnyű bűntényt, és új megvilágításba helyezze a vádlott indítékait! Bár az alanyt megilleti az ártatlanság vélelme, és készek vagyunk elfogadni a spontán elmebaj lehetőségét, nem szeretnénk elhamarkodottan ítélkezni az ügyben. Legyen tehát megtévedt lelkiismeretünk iránytűje, lámpás a sötétségben, melyet követve eljuthatunk a tisztánlátás napvilágához! S a Biblia szólott:
-Ítéletnap: „Láttam egy nagy fehér trónt és a rajta ülőt. Elmenekült előle a föld és az ég, és nem találtak számukra helyet. És láttam a halottakat, nagyokat és kicsiket a trón előtt állni, és tekercsek nyittattak fel. De felnyittatott egy másik tekercs is; ez az élet tekercse. És megítélték a halottakat a tekercsekben megírtakból, a tetteik szerint.” /Jelenések könyve 20:11/

-Did I ever tell you what the definition of insanity is?

Na, itt most nem ez van. Könyörögni fogunk az Özönvízért, sáskákért, tűzesőért és angyalseregekért. Mert nem szégyen a lopás. Még a legjobbak is merítenek mások munkáiból, önmagában tehát a másolás még nem ok az elmarasztalásra. Az viszont igen, ha az elemelt LEGO-darabokból az eredeti felépítményeknél sokkal silányabb alkotást hoznak létre. Pontosan ez történt a Doomsday, e borzasztóan gyenge, tragikusan elbaltázott film esetében. Komolyan, alig bírtam végignézni, meg kellett erőltetnem magam, hogy öklendezés nélkül elfogyasszam ezt a szemetet. Legyűrtem, hogy a kedves olvasónak ne kelljen. Az altruizmusom, mint látszik, igazán példás.

Történetünk szerint egy skóciai város lakossága megfertőződik a “Reaper” nevezetű vírussal, melytől George A. Romero-féle gyilkos őrültekké változnak. Mivel egyesek szerint ez nem túl pártolandó dolog, a hadsereggel a földig rombolják a települést… várj, nem. Annak lenne értelme, és ebben a förtelemben irtózni kell mindentől, ami egy kicsit is logikus. Így hát azt a nagyszerű döntést hozzák, hogy nem tesznek semmit, hagyják elterjedni a kórt, majd EGÉSZ SKÓCIÁT KARANTÉN ALÁ VONJÁK ÉS ELKERÍTIK EGY HATALMAS FALLAL! Igen, végül is az ilyen problémák megoldódnak maguktól is. Hát ez nem oldódott meg, ugyanis 30 évvel később a Reaper megint felüti a fejét, ezúttal Londonban, és ugye a fővárost azért mégsem lehet úgy leamputálni az országról, mint egy közel 80.000 négyzetkilométeres földdarabot. Szóval valaki kitalálja, hogy egy különleges osztag hatoljon be a zónába, és szerezze meg a vírus ellenszerét, vagy legalább hozzanak ki egy túlélőt.

Hogyan? Mit keresne a vakcina ott, ahol összeomlott és káoszba fúlt társadalom? Hogy fejlesztették ki? Miért nem tűnt fel senkinek, hogy a zóna ilyen életteli még három évtizeddel a járvány után is? Miért nem dolgoztak a világ virológusai a kerítésen kívül éjt nappallá téve, hogy megoldást találjanak a fenyegetésre? Eleve, mi a francot csináltak ezek 30 évig?! Senki nem kérdezi, mert amíg fizetnek, addig a téglaagyú zsoldosok mennek és teszik a dolgukat, akkor is, ha az ég világon semmi értelme sincsen. Izgalmasan hangzik? El kell ismerem, igen. Tehát egy érdekfeszítő és okos filmet kapunk, mely az első perctől az utolsó képkockáig a képernyő elé szögezi a nézőt? Sajnos nem…

Ezek a mai fiatalok a festett körmeikkel meg a filccel rajzolt tetoválásaikkal!

Megtudhatjuk például azt a nagy bölcsességet, hogy a politikusok, a nép ellenségei, amit az egész sztori alatt végig erőltettek, holott ilyen történeti kontextusban értelmét veszíti a dolog. Le akarják tuszkolni az ember torkán, hogy a többség védelme gonosz dolog, mert ártatlan emberéleteket követel. A karantén egy racionális döntés minden tekintetben, már ha elfogadjuk azt a baromságot, hogy nem lehetett a fertőzés elterjedését idejekorán megfékezni némi szőnyegbombázással. Mégis, képesek negatív felhanggal bemutatni, ugyanakkor nem állítanak semmilyen alternatívát, ami megfelelne a történetírók erkölcsi értékrendjének.

Ha tényleg nem lehetett megfékezni a vírust, akkor a VILÁG LAKOSSÁGÁNAK a védelme igazolja annak a kevés embernek a sorsára hagyását, akik amúgy is potenciális fertőzöttek. Az, hogy a kormány nem tett semmilyen intézkedést a terület visszafoglalására, a vírusra immúnis túlélők kimentésére, vagy a vírus legyőzésére, nem a politikusok, az elit, vagy a gonosz gazdagok hibája, hanem a film készítőinek ostobasága, akik ezt az ostoba szcenáriót kiagyalták. De még így is megbukik a narratíva: annyira nem a nép ellenségei, hogy képesek voltak beáldozni az ország területének egyharmadát, hogy megvédjék a kétharmadot. Ilyen helyzetben egyszerűen nem megengedhető a kockázatvállalás, és a cél minden esetben a kárelhárítás, és a totális katasztrófa megelőzése kell, hogy legyen.

Persze, ártatlanok tömegei haltak meg a falon belül, ezzel kapcsolatban meg lehet fogalmazni némi kritikát. De a puszta tény, hogy van lehetőséged kritizálni, és nem épp egy sarlóval lékelik meg a koponyádat, ez érvényteleníti el az egész érvelést. Engem ez az indokolatlan és értelmetlen utálat irritált, amit a film úgy en bloc a politikai döntésekkel szemben tanúsított.
Nem kis szenvedések árán elérkezünk oda, hogy beküldik az elkerített zónába azt a hű de felkészült speciális csapatot, mely hála a mérhetetlen inkompetenciának, pillanatok alatt felmorzsolódik. Mert az már csak természetes, hogy a páncélozott járművük, ami simán át tudna hajtani a házakon, megfeneklik egy-két molotov-koktéltól és pár nyílvesszőtől. Nem baj, legalább nem Milla Jovovich elindulhat nagy kalandjára, át az ellenséges területen, hogy rájöjjön arra, amit már eddig is tudtunk: nincs ellenszer, megszívtuk!

Arra sem volt senki tekintettel, hogy a kannibalizmus, mint olyan, egy kényszeres cselekvés. Hatalmas marhacsordák legelésznek a mezőkön, de az emberek mégis egymást zabálják a városban. 30 ÉVEN ÁT! Persze, teljesen hihető, hogy egy konstans módon emberevő közösség nem zabálta fel magát. Nem kóstoltam még az emberhúst, de ha tényleg ilyen finom, akkor kénytelen leszek megenni a bal kezemet. Mondjuk akkor nehezebben tudok majd gépelni, de kit érdekel, hús!

-I command you, as King of the Britons, to stand aside!

Azonkívül senkinél nem láttam lőfegyvert, vagy valami modern eszközt, pedig azért nem kevés lehetett belőlük Skóciában, annak ellenére, hogy maga a skóciai hadsereg kínosan gyenge. Míg az egyik “frakció” valami apokaliptikus fosztogató-banda (akik nem tudom, hogy mi a francot csináltak évtizedekig, mikor rajtuk kívül nincs a városban élő ember…), a másik meg egy lovagkori társaság, akiket egy őrült doktor vezet (valószínűleg azért épp középkori szintre süllyedtek vissza, mert csak ilyen jelmezeket tudtak beszerezni a kölcsönzőből), de természetesen egyiknek sincs egy retkes rakétavetője, hogy felrobbantsa a nagy gonosz karantén falat, amit értelemszerűen mindenki utál. Nem sikerült összefogni, és átkelni a falon, vagy a fal innenső oldalán kialakítani valami KICSIT IS MŰKÖDŐKÉPES társadalmat. Nem tudtak egy rohadt tutajt se összetákolni, és átmenni Írországba. A kintiek nem voltak képesek egyszerűen csak bevonulni (a tartalékosokkal együtt ~430.000 katona, és akkor még nem is beszéltünk a hadra fogható nagyjából 10 millióról), és kitakarítani az őrült lovagokat meg a lesoványodott kannibálokat a területről. Miért ilyen végtelenül szerencsétlen mindenki ebben a filmben?!

Nevetséges, logikátlan, fájóan frusztráló baromság, koppintott történettel, zenével és vacak színészekkel. Talán pár pohár bor után fogyasztható, de amúgy elkerülni, ha csak lehetséges.
Egyedül a “habgránát” ötlete volt érdekes. Inkább azokat kellett volna gyártani a film elkészítésére szánt 20 millió dollárból…

- Kitahito

Megosztás Megosztás

Előző kritika:

Gallowwalkers

Következő kritika:

A 10 legjobb &#...

Még több Filmkritika