logo

Mértékmegőrző

„Kezdetben volt a szó"

Kommentár / 2018/05/15 / Szerző: Kitahito

Bújt az üldözött, s felé…

Feltűnt már valakinek az a már jó ideje tartó következetlenség, hogy a buszmegállókban van hamutartó, ugyanakkor nem lehet a buszmegállókban dohányozni? „Hé, haver, csak előttem égsz, ha égsz. Állj le a cigivel, vagy állj tőlem odébb!", ugye. A BKV megvéd minket a rákkeltő dohányfüsttől! Örülünk, Vincent?

Nosmoke

Mielőtt a nemdohányzó tömeg vállára venné és körbehordozna néhány illetékes vezérigazgatót az Andrássy úton, oszlassuk el esetleges illúzióinkat azzal kapcsolatban, hogy mindez a mostanában tapasztalható hatalmas figyelem és fegyelem a dohányosokkal szemben a Közterület-felügyelet magyar lakosság egészségi állapota fölötti éber őrködése miatt van. Akkor azon lobbiznának, hogy tiltsák be a dohánytermékeket. Ami persze senkinek sem áll érdekében. Nem. Az zárjeggyel szentesített halálok. Itt láthatóan nem valami ködös (illetve füstös) társadalmi felelősségtudatról van szó: akár 50.000 forint bírságot is kiszabhatnak arra a galád véderőbomlasztó, nikotinfüggő gazemberre, aki van olyan botor, hogy az azbeszttől és szén-monoxidtól terhes szabad levegőn undok kilélegzésével mérgezi a tisztes drága ácsorgókat („Hagyd már abba! Hagyd mááár abba!“), és ez nagyon jól van így, hisz ha a BKV járatok utasterébe jutó kipufogógáz, az állandó hányás- és fingszag, a mindent belepő por és mocsok, valamint a vírusok, baktériumok és gombák széles skálája mellett az utazni vágyóknak még ezzel is meg kéne birkózniuk, akkor valószínűleg nyomban elhaláloznának. Nehogy a tömegközlekedés megkifogásolhatatlanul magas nívóját mindenféle szenvedélybetegek rontsák le, vagy az ingyenesen buszozó nyugdíjas tömegek szabad kilátását e gyönyörű városra kékesszürke füstpamacsok felhőzzék el!

„Ez a szokás förtelmes a szemnek, undort keltő az orrnak, ártalmas a fejnek, veszedelmes a tüdőnek, és a bűzös, fekete füst leginkább a pokol feneketlen bugyrából felszálló szörnyű kipárálláshoz hasonlít.”

Tudjuk, a csúcsidőben való díjmentes utazás három ülőhelyen egyszerre (mert a csirke farhátas szatyor nem fér meg a banyatank mellett a földön, ez világtörvény!) csak úgy élvezetes, ha a valóság kinn marad a szennyes üveglapon túl, és nem szivárog be az évek óta bedöglött légkondicionáló miatt egy eposzi hőstettel felérő erőfeszítéssel kinyitott ablakokon át. Azt ugyan nem tudom, hogy a BKV vagy a Közterület-felügyelet milyen jogon szankcionál valakit azért, mert közterületen dohányzik, hisz ilyen alapon akár azt is büntetni lehetne, ha illetlen módon mások arcába fújod a füstöt, időtől és helytől függetlenül. De legalább következetesek, mert akkor is megbüntetik a dohányzót, ha egyedül áll a buszmegállóban, és csak magát mérgezi káros szokásával, tehát itt mégsem az egészséges élet védelme a cél, hanem azt várják el tőlünk, hogy olyan vallásos áhítattal tekintsünk arra a pár négyzetméternyi aszfaltdarabra, mit egy transzcendens tartalommal bíró szent helyre, ahol valami ködös hatalommal szembeni tiszteletlenség rágyújtani?

A megálló odakéredzkedik a templomok mellé, szakrális hellyé válik, ahol leborulva kell imádnunk a magasságos autóbuszistent? De minek itt logikát keresni, mikor az ország örök szelleme, a besúgó házmester újabb lehetőséget kapott, hogy végigverjen azokon, akiknek épp nem tetszik a pofája. Jogi és morális felhatalmazást kapni arra, hogy másokat feljelethess? Az ilyesmi jól rezonál a mindannyiunk szívében élő polgárőrrel! Az már csak plusz haszon, hogy ez még pénzt is termel, persze nem nekünk, de értünk! Olyan profitot, melyet, jóhiszemű módon úgy feltételezem, hogy a BKV szolgáltatásai fejlesztésére fordít, vagy odaadományoz rákbeteg kisgyerekeknek, hiszen annyira aggódnak értünk! Nem csak arról van szó, hogy egy újabb módját találták ki annak, hogy lesápolják az embereket! Őket tényleg érdekli a mi jólétünk, ezért létrehoznak nekünk egy védett szigetet, egy safe space-t a város kipufogófüstös forgatagában, ahol az ember megállhat, vehet egy mély levegőt… és felszállhat a buszra.

- Kitahito

Megosztás Megosztás

Előző kritika:

Komár László: N...

Következő kritika:

Sylvia

Még több Kommentár