logo

Mértékmegőrző

„Kezdetben volt a szó"

Kommentár / 2014/10/24 / Szerző: Kitahito

Az összeférhetetlenségek metszéspontja.

Korábban azt lehetett hinni, hogy nem létezik az ezer felé húzó ideológiáknak és világnézeteknek egy olyan Sztálingrádja, melyig ha az ellenséges offenzíva visszaszorítja őket, képesek hadrendbe állni, és bajtársakként védeni a barikádokat. Aztán minden előjel nélkül berobbant a köztudatba az internetadó ötlete, és bebizonyította: van olyan ügy, ami mellett mindenki fel tud sorakozni.

Netadó

Történelmi napokat élünk. Társadalmunk homogénnek hazudott tejbegrízében megannyi grízcsomó acsarkodott egymással ezidáig. De ennek most vége. Mert a gríz háborog, és kollektív gyűlöletét ezúttal a narancsszínű ruhát viselő konyhás nénire összpontosul. A Jehova tanúi térdre borulhatnak, mert úgy látszik elérkezett Isten országa: az oroszlán együtt hintázik a gazellával; egerek és macskák fetrengenek förtelmes orgiában; MTK és Fradi drukkerek koccintanak 200 forintos sörökkel; Skinhead értelmiségiek tartanak felolvasóestet a Mein Kampf-ból cigány kisgyerekeknek, míg a hátsó sorban zsidó bankárok és török gyros árusok felállva tapsolnak; dühödt bloggerek és fórumtrollok ássák el a csatabárdot, majd kivonulnak a szüleik pincéiből az utcákra szuperhős jelmezben. Mert a magyar ember mindent eltűr, de ha meg akarják adóztatni az internetjét, akkor egyből leakasztja a falról UTP-kábelből font karikás ostorát, és indul is tüntetni. Sose gondoltuk volna, hogy gangbang pornónak és a torrenten letöltött Jóbarátok epizódoknak ekkora közösségformáló erejük van, és valójában nincs is: mert az elvesztésük rémképe űzi utcára az embereket. Mindenkinek megvan az a nagyon személyes érdeke, ami miatt ezt egyszerűen nem lehet engedni, legyen az macskás videó, hentai, Trónok Harca, vagy a legújabb FIFA játék. Ebben a nagy, perszonalizált elutasításban egységbe tud forrni a millió darabra fragmentálódott magyar társadalom.

„A szabadságért gyalogolsz MAGYAR!”

Vajon mennyi dühös ember kell ahhoz, hogy a Parlamentet beborítsák a Dunába? Majd meglátjuk, bár valószínűleg nem látjuk meg. Mert az Országház felesleges jogszabályoktól és felfegyverzett rendőrök légióitól lett terhes, és méhében kihordott korcs magzatot nem lehet csupán a népharag nőgyógyász kanalával kikaparni. A Parlament olyan vagina, melybe nem hatolhat be a civil kezdeményezések alkotmánytól nyirkos hüvelytágítója. Hiába támad föl a népek tengere, ha hullámai megtörnek a rendőrsorfalon. Megtörnek? Minden bizonnyal. De legyen így vagy úgy, kis hazánk hatalmas frakciói pár napon belül, amint a történelem rozsdás lánctalpain odébb vonul az ablak alatt, úgyis egymás torkának esnek. De ezekben a forradalmi hevülettől fűszeres, mámorító pillanatokban szinte már el lehet hinni, hogy ezúttal másképp lesz. Szinte…

- Kitahito

Megosztás Megosztás

Előző kritika:

Happy until…

Következő kritika:

Külűr Krónikái

Még több Kommentár