logo

Mértékmegőrző

„Kezdetben volt a szó"

Kommentár / 2020/03/28 / Szerző: Kitahito

A vészharang megpöccintése.

Most, hogy a XX. század végének nagy pozitivizmusa egy kérészéletű mosolyként hervadt le arcunkról, érezhető, hogy napjainkban az emberiség kollektív valóság élménye az apátia és a világvége várás. Kataklizmikus pusztulásra vágyunk, egy grandiózus búcsúra, de még ennyit sem érdemlünk. Belemenekülünk az utolsó napok boldog nemtörődömségébe, és reménykedünk benne, hogy a civilizáció panellakásában nem oltják le addig a villanyt, míg ki nem jön az új Avengers film. Mert azt még meg kéne nézni, na!

End times

Ma már nem kérdéses, hogy baj lesz. A klímaváltozás és a mértéktelen környezetszennyezés hatására fajok ezrei pusztulnak és fognak kipusztulni, melynek hatására belátható időn belül elkezd összeomlani az ökoszisztéma. Az emelkedő hőmérséklet miatt megolvadnak a sarki jégsapkák, így 25-50 éven belül elveszítjük a part menti városokat, valamint a meglévő területek termőképessége is le fog romlani. Az ivóvízhiány miatt nem milliók, hanem százmilliók indulhatnak meg a közel-keletről, észak- és Közép-Afrikából, valamint Dél-Ázsiából, pont azokból a régiókból, melyeknek a demográfiai mutatója minimum háromszorosa az európainak.

„A világvége nem egy látványos durranás lesz, vagy fagyhalál, hanem a langymeleg, a közömbösség fog elvinni minket.”

Lassan belefulladunk a magunk által termelt és feldolgozhatatlan műanyag hulladékba. Ha már fulladás, a levegő a széndioxid- és szénmonoxid kibocsájtás miatt évekkel rövidíti meg az élettartamunkat, így ha a rákkeltő ételek dacára megéljük a(z egyre emelkedő) nyugdíj korhatárt, akkor sem örülhetünk, mert egyrészt nem lesz, aki megtermelje azt a nyugdíjat, amiből eltengődhetnénk, másrészt nem lesz hol laknunk, a jó eséllyel meg sem születő gyerekeink és unokáink pedig kivándorolnak nyugatra, rábízva minket a haldokló egészségügyre, mely már most is recseg-ropog, néhány évtized múlva pedig biztos nem lesz képes ellátni minket.

Mindenki látja, hogy baj lesz. Mindenki tudja, hogy amikor ez beüt, akkor minden, amit eddig ismertünk, borulni fog. Mégsem teszünk semmit. Felé se nézünk, hátha megoldódik magától. Megoldják a tudósok. Megoldják a közgazdászok. Megoldják a politikusok. Vagy ha minden kötél szakad, megoldják az istenek. Csak hát látható módon nem oldják meg… és most még itt ez a vírus is, nehogy élvezhessük a tivornyázást, amíg Atlantiszt elnyeli az óceán!

- Kitahito

Megosztás Megosztás

Előző kritika:

Christmas with ...

Következő kritika:

Karanténfilmek ...

Még több Kommentár