logo

Mértékmegőrző

„Kezdetben volt a szó"

Kommentár / 2017/04/01 / Szerző: Kitahito

“Csajos dolgok”.

Tudod, vannak azok a... na, hogy is mondjam. Tudod. Amikor egy nő egyszerűen csak kénytelen, mert ez olyan különleges sajátosság, kérlek, olyan szívből jövő, valami vágy, szükség. Néha édes, mint az oreó, vagy a nutellás fagylalt dobozból egy szakítás után, flitteres, és kicsit emojis. Fontos, érted? Nincs oka, viszont nélkülözhetetlen, de hát szóval ezt férfiként nem is értheted, mert ez olyan csajos dolog.

Giccsmore hoes

Foglalkozzunk most azokkal a bizonyos csajos dolgokkal. Biztos vagyok benne, hogy minden férfival előfordult már, hogy megkifogásolt valamit, ami látszólag (és valójában) teljesen abszurd, értelmetle, és, indokolatlan, vagyis a logika olajszagú gumipókjával átfoghatatlan dolognak tűnt, és erre azt a választ kapta egy hölgy illetőtől, hogy az olyan csajos, illetve női dolog. Például a műkörmök… és nem a szolidak, hanem a hosszú, hegyes, gonosz fajták. Értem én, hogy azok szerint, akik ilyen szemkikaparásra, péniszmetélésre, torokfeltépésre alkalmas karmokat csináltatnak maguknak, azt képzelik, hogy ez milyen szép, esetleg dögös, az ellenkező nem számára vonzó dolog, de a valóságban pár direkt erre gerjedő fetisisztától eltekintve nincs élő ember, aki viszolygás nélkül képes lenne ezekre az ízléstelen ocsmányságokra nézni. Funkcionálisan teljesen előnytelenek, hisz kifejezetten akadályoznak a mindennapi életben: egy óvatlan mozdulattal nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okozhatsz bárkinek, beleakadnak mindenbe, letörnek, folyamatos és költséges karbantartást igényelnek, amire egy egész női életpályamodell épült (‘akörmös), és ha egyáltalán egy férfi kiszúrja őket, akkor is a legjobb esetben szarik rájuk, de valószínűleg nem tetszik neki. Mi a francért kell akkor minden nőnek műköröm? Ez olyan csajos dolog, tudod. És ennyi. Nincs magyarázat. Persze tudjuk, hogy azért kell, hogy a pávák páváskodhassanak egymásnak, de ezt egyrészt nem nagyon vallanák be, másrészt így sincsen több értelme.

„Nőként érzelmi alapú lény vagy. Sokkal teljesebben, színesebben éled az élet jelentette emocionális skálát; míg a gondolkodást megköti a logika fala, az érzésáramlást nem.”

Hasonló, bár enyhébb példa erre a műszempilla, vagy a szempillaspirállal meghosszabbított szempilla, amit GARANTÁLOK, hogy soha a büdös életbe egy férfi sem fog észrevenni, de ettől függetlenül kell, mert kell. Ha már itt tartunk, a sminkkel sem vagyok kibékülve, amivel egy-másfél órát el kell cseszni naponta, és az biztos, hogy a lányismerőseiden kívül SENKI sem fogja neked azt mondani, hogy hú, de szép a sminked! A férfiak a smink hiányát veszik észre, azt a szerencsétlen állapotot, amikor a nő úgy néz ki, ahogy valójában kinéz, és nem hazudja magát 1-2 ponttal dögösebbnek csak azért, hogy behálózza szíve gyanútlan választottját. De ugye a smink is csajos dolog, ehhez joga van a nőknek, mert “jobban érzik magukat tőle”. Meg persze ahhoz is joguk van, hogy utána a férfiakat hibáztassák, amiért a gonosz patriarkális társadalmukkal hamis szépségideálokat állítanak eléjük, olyan példaképeket, aminek meg kell felelni, de nem lehet megfelelni, ezért agyon frusztrálják magukat. Lehet, hogy ott van a hiba, hogy nem olyan férfiak szerelmét kéne vágyni, akik kulcstartónak használnak az új sportkocsijukhoz, és a saját önértékeléseteket nem egy L’Oréal katalógusból kéne levezetni, majd csodálkozni, hogy a külsőtök, és nem a szeplőtlen belső értékeitek alapján határoznak meg benneteket, de hát ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem ezt az önellentmondásos világrendet? És akkor a szilikonimplantátumról, kollagéninjekcióról, és ráncfelvarrásról ne is beszéljünk. Amíg nem engedik, addig kivívandó szabadságjog, utána meg fegyvertény, amivel lehet revolverezni a társadalmat, mint a nőkkel szemben állított elvárást. Hisztizés, vádaskodás, felelősségáthárítás. Ezek is csajos dolgok, de persze nem csak a nők élnek velük.

„Beleuntam abba, hogy mindig én vagyok az, akinek fontosabb a másik.”

Zéró rezisztencia és kritikátlanság a romantikus giccs ellen. Nevezhetnénk ízléstelenségnek, de igazából csak arról van szó, hogy egy nőt általában könnyebben és jobban megérint egy szerelmes film, vagy érzelmesebb dal, mint a férfiakat. Hiába mondanád, hogy egy szám közhelyes, olcsó, gejl vacak, és próbáld csak meg a Titanicot szakmai szemmel bírálni egy nő előtt, megtudhatod, milyen veszélyesek azok a hegyesre fent műkörmök. A női szoftpornó fantáziaszínpada szent és sérthetetlen. Isten áldja Ryan Goslingot, Ashton Kutchert, Dylan O’Brient és társait. Felszínesség? Neem, dehogy! Ez is csajos dolog. Érzés, érzelem. Benne vagy a feelingben, meg ilyenek. Mindent ki lehet magyarázni nyálas eufemizmusokkal, ugye. És mielőtt valami kis tizenéves wannabe feminista csitri elkezdene nekem olyan szavakkal dobálózni, mint előítéletesség, sztereotípia, hímsovinizmus vagy mansplaining, tegyétek a szívetekre a kezeteket, és úgy mondjátok: még sosem hallgattam Anti Fitness Club számokat elalvás előtt, nem rimánkodtam körbe a közösségi médiát egy szakítás után, nem néztem rongyosra a Szívek szállodáját, és nem próbáltam végig egy ruhabolt fél kínálatát, hogy aztán ne vegyek semmit!

- Kitahito

Megosztás Megosztás

Előző kritika:

A légy

Következő kritika:

Kárpátia: Pálinka

Még több Kommentár