logo

Mértékmegőrző

„Kezdetben volt a szó"

Animekritika / 2017/07/14 / Szerző: Kitahito

Boku no Pico

Egy háromrészes kritika első fejezete kerül most az olvasó kezébe. Fontos pillanat ez. Célom, hogy górcső alá vegyem ezt a méltán elhíresült botrányanimét, és a lehetőség szerint kielemezzem. Lesz itt crossdressing, pedofília, kiskorúak közti homoszexualitás, és még sok egyéb, mely szemnek és meszesgödörnek ingere. Szóval egy roppant varázslatos utazásnak nézünk elébe!

BnP

Ha létezik az animék világában 2 girls 1 cup-kaliberű tabu, akkor az valószínűleg a yaoi, crossdresser shotacon OVA trilógia, vagyis a Boku no Pico, a Pico to Chico és a Pico X CoCo X Chico. Eme alkotások annyira híresek, hogy még a japán animációs sorozatok terén avatatlan internethasználók is könnyűszerrel belefuthatnak egy-egy referenciába, és könyvelhetik el magukban, hogy ez a műfaj ördögtől való, és végső soron nem is volt olyan nagy hiba ledobni azt a két atombombát Japánra. Nos, eddig kerülgettem a forró (pontosabban meleg) kását, ám itt az ideje, hogy magam is megtapasztaljam ezt a három részes csodát, mely talán megérteti velem, miért is érdemes lányruhába öltözött 8 éves kisfiúkkal szexuális kapcsolatot létesíteni. Nagy valószínűséggel nem fogja, de hé! Ne legyünk előítéletesek! Adjunk egy esélyt ennek a pedofil szoftpornónak, elvégre a szivárvány minden színe megfér Isten kék ege alatt, igaz? IGAZ?! Viszont mivel az én lelkierőm is véges, ma csupán az első részt, a 2006-os Boku no Pico-t fogjuk értékelni, mely a Natural High csapatának köszönhetően látott napvilágot. Tehát izzítsuk be a lángszóróinkat, fenjük élesre a kaszákat, poroljuk le a nagybácsi régi kommenthuszár ködmönjét, és nézzük, mit tartogat számunkra ez a fél órás remek. Van egy olyan érzésem, hogy kb. fél perc után vért és répadarabos gyomorsavat fogok hányni, de majd meglátjuk. Korhatáros tartalomhoz viszont korhatáros kritika dukál, szóval ha még tanköteles vagy, illetve amennyiben fontos számodra a lelki üdvöd, akkor ne nagyon olvass tovább! Én szóltam.

…to Hell!

Nos. Sikeresen túléltem az első 3 perc által kiváltott tünetegyüttest, melyet leginkább az epilepsziás roham, az agyérgörcs és a haldokló lélek okozta intellektuális fájdalom sajátságos keverékeként tudnám jellemezni. A kezdő képsorokban egy borzasztóan hamis betétdal kíséretében láthatjuk, amint valami lányosan megrajzolt, idomait kéretlenül az arcunkba toló fiú különböző hétköznapi dolgokat csinál, rendkívül illetlenül, és nem megfelelő öltözékben. Egy jobb ízlésű, vagy ügye mellett kevésbé elkötelezett illető ezen a ponton valószínűleg már bőszen csavarta volna le a benzineskanna kupakját, hogy számítógépét átadja a lángok természetes tisztító hatásának, de hát én már jó előre megacéloztam az idegeimet, és elzártam minden gyúlékony anyagot 100 méteres körzeten belül, szóval folytattam a sorozat megtekintését. Még fel sem tudtam ocsúdni az opening okozta sokkon (mint kiderült, annak voltam tanúja…), mikor jött a következő támadás az ép elmém ellen: a képernyőn megjelent egy álló péniszű férfi, aki jégkockával izgatott egy láthatóan kiskorú fiút. A tiltott erotika érzéki légkörében harapni lehetett a feszültséget, de ehelyett a férfi inkább a srác mellbimbóját harapta, majd a korábbi jégkockát (mely már betöltötte nemes funkcióját) némi nehézség árán, de feldugta a fiú ánuszába (mindezt egy kaktusz mögött spontán ejakuláló falloszról készített gyors snittek társaságában). Az rándult egyet, majd epekedő tekintettel nézett a partnerére, jelezve, hogy mindenre készen áll. Ha jól emlékszem, van egy kis sósav a fürdőszobában…

„It’s all right. There’s nothing to be afraid of. Okay?”

Ahogy az várható, ilyen erős kezdés után lejjebb kell kapcsolni pár fokozattal, és pontosan ez történik. Megismerhetjük az első epizód (kvázi) főszereplőjét, Tamotsut, aki 22 éves… és kb. eddig terjednek az ismereteink vele kapcsolatban, és ezt is csak a Google segítségével tudtam meg, szóval láthatjuk, az anime nem helyez túl nagy hangsúlyt a karakterek bemutatására. Emberünk tisztes polgárhoz méltóan épp egy pénzbedobós távcsövön át kukkolja a közeli tengerparton az embereket, mikor is felfigyel egy fiatal… lányra, aki meztelenül üldögél valami sziklán. Egy bármennyire is racionális világban a dolog ennyiben maradna, de nem a Boku no Pico-univerzumban, ugyanis hősünk egy random fogadóba be(be)térve rátalál a lányra, aki pincérként dolgozik a nagyapja, egy öreg, szakállas pederaszta felügyelete alatt. Mint minden felelős nagyszülő, ő is teljes nyugalommal rábízza szeme fényét az első szembejövő kanos pedofilra, aki kapva kap az alkalmon, és már viszi is “játszani” a kislányt.

Ülést hátra, póló fel, és kezdődhet a fagyizás.

Először távcsövezni mennek, ahol Tamotsu gyengéden letapizza Picot (ő lenne a 10 éves címszereplő, a valódi protagonista, ugye), majd elviszi fagyizni… a kocsijába, egy senki által nem látogatott bambuszerdő közepébe. Itt rövid erotikus fagyi evésnek lehetünk tanúi, majd miután Pico lecsöpögteti Tamotsu pólóját, az srác azt javasolja, hogy az elkövető vállalja már a felelősséget, és nyalja le róla a jégkrémet, majd szívja ki a szövet rostjai közé folyt édes folyadékot is, mert foltot fog hagyni. Ennek (értelemszerűen) a lány kérdés nélkül eleget tesz. Miközben a néző megpróbál rájönni, hogy itt pontosan ki is csábít el kit, és hogy van-e gerenda a házban, amire felakaszthatná magát, az események felgyorsulnak: Pico már hanyatt fekve élvezi a férfi kényeztetését, és igen… hát kisül, hogy nem egészen az van a bugyiban, amire Tamotsu számított. Hősünk arcán azoknak az embereknek a zavaros kifejezése fut át, akik azt hitték, csak szimpla pedofíliát fognak elkövetni, erre kiderült, hogy egy kisfiút molesztálnak. Ez a frusztrált állapot nagyjából 10 másodpercig tart, aztán rájön, hogy ilyen az élet: néha szopatsz, néha meg szopni kell. Szóval hősünk megbékél a helyzettel, és miután kicsit megdolgozza fagyitól és ondótól ragacsos kezével Pico alulfejlett péniszét, úgy gondolja, igazából akkor már akár a száját is használhatná, és teszi is a legnagyobb természetességgel, egészen addig, míg a fiú el nem élvez, és össze nem fröcsköli az autó tetőkárpitját, az üléseket, saját magát, és Tamotsu arcát is. Miközben hőseink az extázis lecsengésének intim pillanatait élték, és készülődtek a következő menetre, én igyekeztem nem feltépni a saját torkomat, és véget vetni ennek az egésznek.

„Mok-kun… your ochinchin… inside me…”

Szóval megvolt az… orális fázis, és miközben én Vergiliusként kísértem magam a pokol legmélyebb bugyraiba, minden a legnagyobb rendben haladt afelé, hogy ez a futó kaland Pico és Tamotsu között egy csodálatos, homoerotikus pedofil viszonyban eszkalálódjon. A ‘nagyfater hallgatólagos engedelmével Pico rendre lelép a munkahelyéről Tamotsuval, hogy átadhassák magukat a törvénytelen szex minden apró örömének. Hősünk (bár ez a megnevezés kezd egyre nagyobb túlzásnak tűnni), felbuzdulva a kisfiúkhoz való frissen feltárt vonzódásán, vesz egy szexi rózsaszín lányruhát fiatal szeretőjének, csipkés fehérneművel, meg pornós kutyanyakörvvel, természetesen nem azért, hogy ezzel is jelezze a kisfiú fejletlen teste feletti fennhatóságát, vagy hogy perverz vágyait ilyetén mód felkorbácsolja… nem, tisztán a szerelmi hevület hajtja, ami már csak azért is biztosra vehető, mert miután sikeresen rátukmálta a kosztümöt Picora, azon mód le is szopatja a fiút, majd ráadásképp kutyapózban abuzálja tovább.

Ezen már kár lenne problémázni, igaz, te beteg állat?

Nem kell sok idő, hogy mindketten… hangulatba jöjjenek, és egy farba hatoló élmény keretében elveszítsék a szüzességüket. Az aktus légkörét a készítők szándékainak megfelelően akár meghittnek is nevezhetnénk, de persze egy pillanatig sem lehet elfelejteni, hogy itt épp egy 10 éves kisfiút ront meg egy 22 éves pedofil. Hiába igyekszik az anime szőnyeg alá söpörni ezt a kellemetlen, mellékes kis körülményt, valahogy nem sikerül, és a néző (jelen esetben én) leginkább azzal van elfoglalva, hogy megpróbálja megőrizni az emberiségbe vetett hite maradékát. Ami rohadt nehéz feladat. Már-már elkezdtem kacérkodni a gondolattal, hogy áttérjek az Iszlámra, teátrálisan leboruljak Mekka felé, és agyonverjem magam egy bőrkötéses Koránnal, de valahogy sikerült visszafognom ezt az egyre erősödő késztetést. Sajnálatos módon megtörténik az, ami minden romantikus(nak szánt) cselekmény kétharmadánál bekövetkezik, vagyis a szerelmesek közé éket ver valami indokolatlan és teljesen banális konfliktus. Kidolgozhatták volna a “Miért öltöztetsz be lánynak, és miért nem tudsz olyannak elfogadni, amilyen vagyok”-szálat, de ahhoz egyrészt több kellett volna egy lepkefingnyi utalásnál, másrészt lett volna értelme. Itt csupán annyi történik, hogy a dugás után Pico megkérdezi Tamotsut, hogy mit is jelent ő neki, de mivel a férfi nem tud 0.5 másodpercen belül válaszolni, a fiú megsértődik, és meztelenül kirohan az épületből. Hősünk követi, és az utcán ordibálva próbálja magához hívni a srácot, mindhiába, nem akad rá, és (számomra ismeretlen okból) a rendőrség sem akad Tamotsura. Úgy néz ki arrafelé mindennapos, hogy kanos pedofilok üldöznek 10 éves szőke kisgyerekeket, az ilyesmi már tényleg nem szúr szemet senkinek. Pico drámaian levágja a haját, így most már legalább egy kicsit fiúsan néz ki, bár a hangja, az alakja, az arca, de még a gesztusai is lányosak, hála a rohadék készítőknek, akik mindent meg akarnak tenni, hogy összezavarják az egészséges szexualitású, istenfélő nézőt.

„You were making such a fuss about not wanting to do it, but look at this. I’ll make you feel even better.”

Hősünk egy temető (?) kapujában találja meg a fiút (hogy mi a francot keres ott, és milyen pedofil logika szerint kereste ott Tamotsu, az rejtély marad…), aki két mondat után megbocsájt neki, így lefutnak a partra, és elkezdenek enyhén áthallásos módon vizet spriccelni egymásra. A víz ugye nedves, ezért Pico pucérra vetkőzik, hogy kicsavarja a ruháit, és így Tamotsunak beugrik, hogy már látta őt korábban a parton. Ezen én legalább annyira meglepődtem, mint ő, persze teljesen más okból: nehéz elhinni, hogy valaki ennyire ostoba, és agy nélkül is képes legyen többé-kevésbé ember módjára funkcionálni ebben a világban. Mondjuk ugye pedofil, tehát nem igazán tekinthető teljes értékű embernek. Állításom bizonyítandó, annyi időre sem tudja elfojtani aberrált vágyait, hogy visszaérjenek a lakására, tehát már ott a parton magáévá teszi Picot.

Nem basszus, nincs rendben! Öltözz fel, és menj az iskolába!

Van itt minden, ami szemnek és haláltusáját vívó jó ízlésnek ingere: 69-ezés, kardozás, birkózás, lovaglás, sőt, még egy kevés asztalitenisz is. Képzeletben ellátogattam azokra a békés, romokkal felszórt pusztaságokra, melyek a Kubai rakétaválság alternatív befejezése nyomán keletkezhettek volna, sétálgattam kicsit, élveztem a radioaktív szellőt és a lágyan szemerkélő savas esőt, majd leültem a törmelék közé, és elképzeltem azt a rengeteg perverz, beteges baromságot, ami hamuvá enyészett az atomvillanásban. Boldog pillanatok, ó igen. Ahogy az oroszoknak ott van szellemi hátországnak Szibéria, nekem ez jutott. Well anyways… a szinkronizált ejakuláció után vágás, és már az ágyban találjuk Picot, aki belenéz a kamerába, azt mondja, hogy „Szeretlek.“, majd véget ér a borzalom. Levezetésképp meghallgathatjuk az openinghez hasonlóan gyépés endinget, melyet valószínűleg egy szellemi fogyatékos, 40-es pedofil énekelt fel mímelt gyerekhangon. Ha maradt tartalékba néhány kupicányi agysejtünk, azt most nyugodtan felloccsanthatjuk a kollektív világfájdalom húgyszagú téglafalára.

Próbálkozzunk meg az objektivitással, rendben? Legyünk tárgyilagosak! A Boku no Pico egy pedofil és egy 10 éves kisfiú viszonyát mutatja be. Ha ez nem lenne több síkon is helytelen és elítélendő, az anime ráadásul még csak meg sem kísérli, hogy legitimálja önmagát olyan felesleges dolgokra való időpazarlással, mint az érzelmek, a karakterek jellemrajza, vagy akár a történet. Az OVA ezek mindegyikét teljességgel mellőzi, hogy elég hely maradjon a szexjeleneteknek, melyeket szinte körítés nélkül csapnak a nézőhöz. Átvezetés nincs, előjáték is csak alig, a párbeszéd meg nagyjából kimerül annyiban, hogy „Mok-kun, furcsán érzem magam“, meg „Kúrd meg… a seggem.“. És bár az aktusok nélkülöznek minden illúziót, valamint annyira közönségesek, hogy bármikor megszégyenítenék még a legelborultabb hentai sorozatokat is, a készítők képesek az egész elcseszett helyet köré olyan díszleteket hazudni, melyektől ez az elfajzott agymenés szépnek tűnhet.

„I bought them for you. I’m sure you’ll look really cute!”

Az anime alapvető hazugsága az, hogy itt két egyenrangú fél gabalyodik egymásba, holott egy 10 éves kisfiúról, akit a nagyapja rózsaszín cselédruhába öltöztet, az effajta  testi-lelki érettség pont hogy nem mondható el. Ez a hazugság nemcsak hogy elfogadhatatlan, de megbocsájthatatlan is. A Boku no Pico azt állítja, hogy a címszereplő kisfiú teljes értékű, érett ember, aki csupán a szexuális önismeret terén szorul segítségre, és ugye hősünk kapva kap az alkalmon, hogy ebben az útkeresésben a partnere legyen. De facto kimondja, hogy a szexuális ragadozás és a pedofília önmagában nem erkölcstelen vagy káros, holott a természetéből adódóan ártalmas a kiskorúra nézve, akinek még nincs kialakult szexusa, vagy kiforrott személyisége. Pico ártatlan viselkedése mögött viszont olyasvalakinek a magabiztossága húzódik meg, aki csáberejének teljes tudatában, és szexuális eszköztárának teljes birtokában van, ami rohadt kemény csúsztatás. A fiú olyan megdöbbentő természetességgel merül el a homoszexuális örömökben pedofil párja karjaiban, hogy azt kell hinnem, már korábban is molesztálták, talán éppen a nagyapó. Én már megkérdőjelezem a köztük lévő rokoni viszonyt is, nem mintha sokat számítana.

Legfeljebb a híres egyszeműbe.

Igazság szerint az OVA nem kínál mást, csak rajzolt homoszexuális pedofíliát. Több fórumon is találkoztam azzal az az érveléssel, hogy mivel Pico lánynak néz ki, és úgy is viselkedik, igazából nem is olyan súlyos a dolog őt megrontani, sőt, helyenként kifejezetten aranyos. Ez már csak azért is ordas nagy ostobaság, mert az anime direkt az arcunkba tolja Pico péniszét (a szó átvitt, és egészen konkrét értelmében egyaránt), sok esetben szándékoltan erre hegyezik ki az adott jelenetet. De még ha nem így lenne, és Picot tényleg el lehetne adni lánynak, akkor is ott a tény, hogy 10 éves, amit egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni, vagy legalábbis nem kéne. Úgy beszélnek, mintha csak igazolni akarnának egy merevedést, aminek leginkább meg sem szabadott volna történnie. Muszáj hangsúlyozni, hogy a Boku no Pico nem csak egy szimpla yaoi sztori. Az olyasmivel alapjáraton nincs is problémám. Viszont ez a történet (már ha nevezhető annak…) kiemelt jelentőséget tulajdonít a pedofíliának, és még csak utalás szintjén sem érzékelteti, hogy itt valami bűnös, helytelen, elítélendő dolog történik.

Tisztában vagyok vele, hogy a rajzolt pedofília nem igazi pedofília, nem károsul tőle senki, és technikai értelemben véve akár hasznos is lehet a társadalomnak, hiszen azokat, akik ilyesmire gerjednek, eltereli a valódi gyerekpornótól, de az, hogy valami ennyire ne legyen kapcsolatban a valósággal, ennyire öncélú módon hazudjon be olyan körülményeket, amik miatt a morálisan minimum megkérdőjelezhető pornográfia legitimálhatóvá válik, az egyszerűen felháborító. Nem azt várom, hogy Picon erőszakot kövessenek el, sírjon, sikítozzon, vérezzen, és egy életre traumatizálódjon, de ne is állítsák be úgy a 10 éves kisfiúval való szexet, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, egy tiszta és éteri viszony, mert ettől kinyílik a BTK a zsebemben.

„It’s like I’m… turning into Mok-kun’s ochinchin…”

Ha a Boku no Pico egy kiskorú megrontásáról szólna, a maga durva és illúzióktól megfosztott valójában, az undorító lenne, de megérteném. Így viszont arról árulkodik nekem, hogy ezt az animét olyanoknak készítették, akik nem akarnak szembenézni a pedofil hajlamaiknak sem a morális súlyával, sem a brutális vulgaritásával. Leöntik nekik az egészet egy szirupos, nagyon sekélyesen romantikus mázzal, beöltöztetik csicsás ruhácskába, hogy emészthető, és többé-kevésbé tiszta lelkiismerettel fogyasztható legyen. Maszturbálás gyerekekre bűntudat nélkül. Mert rajzolva van, igaz? Meg olyan lányos, igaz? És ő is akarja! Mennyire élvezik mind a ketten! Hát csodálatos! Megszületett a pedofil élethazugságok intézménye. Konduljanak meg a vészharangok! Nekem is egy kötelet kezembe! De ciánkapszula is megteszi. Igazán nem vagyok válogatós. Azok az idők elmúltak.

Itt deciszám mérik a magasröptű… gondolatokat.

Nehéz erről a szemétről sokkal többet elmondani. Nincsenek különösebb fenntartásaim a melegekkel kapcsolatban, viszont kerülöm azokat a műveket, melyek a homoszexuális aktusra épülnek, pláne, ha ilyen frontálisan mutatják meg azt. Magas labda lenne a yaoi tartalomra, mint megkifogásolható elemre mutogatni, hiszen itt elsősorban a pedofília jelenléte, és annak ábrázolása visszás. Akkor is visszás lenne, ha Pico lány lenne. Emellett az is kifejezetten irritáló, hogy még egy ’70-es években készült pornófilm is kidolgozottabb történettel rendelkezik, mint ez az OVA, hogy a karakterekről ne is beszéljünk. Zene van, bár nem túl jelentékeny, a szinkron átlagos, a grafika alulról súrolja kor sztenderdjeinek minimumát (ott van összehasonlítási alapnak a Code Geass, a Black Lagoon, vagy akár a Higurashi…), de a nemi szervek legalább valószínűleg anatómiailag pontosak a cenzúrázás alatt, szóval ennek kapcsán nem sok okunk lehet panaszra. Az animációs gyártásért felelős Sugar Boy mindent beleadott, aztán eltűnt, bár mivel több munkájuk nemigen volt, gondolom direkt erre a projektre alakultak. Persze az is lehet, hogy a stúdiót nem sokkal az anime elkészítése után nagylelkű ismeretlenek felrobbantották, a helyét pedig sóval és szentelt vízzel hintették föl. Ez is egy eshetőség. Nos, ma itt tészem le a lantot. Ha a sors, és a mentálhigiénés terapeutám is úgy akarja, akkor legközelebb a Pico to Chico kerül terítékre, ami (garantálhatóan) tovább fogja rombolni a világról alkotott naiv és idilli elképzeléseinket. Remélem ti is olyan lelkesek vagytok, mint én…

1 / 10

- Kitahito

Megosztás Megosztás

Előző kritika:

A hatalom (v)ak...

Következő kritika:

Merülés a spamo...

Még több Animekritika