Az ember néha belefog egy mondatba, és képtelen befejezni: túl hosszú, túl igaz. Ferenc pápa élete is ilyen mondat volt. Kiállás, néma felszólítás, és egy konstans, krisztusi jelenlét. [...]

Martin McDonagh klasszikussá érett darabja most a Centrál Színház színpadán bizonyítja, hogy múlhatatlan aktualitású drámaként méltán foglal helyet a szívünkben. Elmentem, megnéztem, és nem kellett csalódnom: a mestertől megszokott nívójú alkotást remek színészek bravúros játéka keltette életre. [...]

Petőfi Sándor lassú, teátrális léptekkel közeledik a Nemzeti Múzeum felé. Alant a nép lélegzet-visszafojtva figyeli, ahogy a nagy költő ünnepélyesen felhág a lépcsősor tetejére, megáll, majd távolba révedő tekintettel a tömeg felé fordul. Arcán magasztos arckifejezéssel Petőfi jelentőségteljesen végigpásztázza a tömeget, kivár, hisz tudja jól, milyen fontos a hatáskeltés. Kabátja alól komótosan előhúz egy összehajtogatott papírlapot. A feszült csöndben csak a cetli zörgése hallatszik Petőfi ujjai között. A költő érzi magán az egybegyűltek tekintetét, lenéz hát a lapra... és izzadni kezd. Balra és jobbra pillant, megigazgatja az inggallérját, a bajszát vakargatva toporog kicsit, de tudja, hogy elérkezett a pillanat. Erőt vesz hát magán, és zengő hangon szavalni kezd: 2 liter tej, 1 kiló kenyér, kávé, mosószappan... [...]

A Fiatal Írók Szövetségének Bajza utcai irodájában jártam, hogy a tűkkel, valamint az amatőr lírával és prózával szembeni averziómmal dacolva véremet áldozzam az irodalom, és persze a nemzet oltárán. [...]

Sosem hittem volna, hogy egyszer le fogom írni ezt a mondatot, de elmentem egy önismereti borkóstolóra. Nyilván az alkohol miatt, de azért kíváncsi voltam, hogy a tréner bullshitből kisül-e valami érdekes. Bizonyos szempontból ki is sült, de egyáltalán nem úgy, ahogy a szervező, Hős-Nagy Henrik elképzelte. És ahogy az lenni szokott, a kiábrándító eseményt egy hasonlóan nyomorúságos folytatás követte, mely indokolta ennek a cikknek a megszületését. Tehát: tragikomédia három felvonásban! [...]

A Vígszínházban március 1-én debütáló Rémségek kicsiny boltja c. előadás fotóspróbáján jártam: a közönségként funkcionáló sajtómunkások tátott szájjal bámultak, én pedig igyekeztem visszanyelni a nyelvemre kívánkozó szitokszavakat. Na, és ki nevet a végén? Varró Dániel... [...]

Limitált kiadású whiskyk, késő este, összezárva lenni egy teremben egy csapat vadidegennel? Ha ez nem a tökéletes recept a szórakozásra, akkor szögre akasztom a publicista-pufajkámat, és megyek vissza régi francia művészfilmeket nézni mindenféle budapesti artmozikba... [...]

Soros Györgynek katonája vagyok, legszebb katonája. Vígan élem katonaéletem, nincsen gondom másra! Bloggerkedem káplár úr szavára, úgy gondolok sok guruló dollárra! Soros Györgynek katonája vagyok, legszebb katonája! (Erre sem empirikus, sem teoretikus bizonyíték sincs...) [...]

Ha valamire megtanított minket a XX. század, akkor az az, hogy nem minden tradíciót érdemes őrizni, amit pedig igen, azt is lehet rosszul. Évtizedes averzióimmal szembemenve adtam egy esélyt a lovagi páncélba öltözött színészeknek, hogy meghódítsák a szívemet, vagy legalábbis annak helyét. Sör, virsli, várostrom, és persze a tikkasztó júliusi kánikula. A középkorban még az éghajlatváltozás is jobb volt! [...]

„Ha embör köll, akkor a MelonApp köll." - mondja az idézetben említett cég reklámjában a szerbek elleni focimeccsen használt gigantikus molinóról Rózsa Sándor, híres magyar sorozatgyilk... akarom mondani népi hős. Nagyon betéphettek a srácok a marketingosztályon, amikor ezt a kampányt kitalálták! [...]

Most, hogy konstans jelleggel küszöbön áll a világvége, el kell kezdenünk megbarátkozni a kihalás gondolatával. Ám amíg mi, sárostalpú plebejusok elégünk az atomvillanásban, vagy az életünkért küzdünk egy glogális free for all pvp viadalon, addig a világ hatalmasságai légkondicionált luxusbunkerekben koktélozzák majd végig ezt az áldatlan interregnumot. Gondoltam, megkérdezem hát a hazai elit képviselőit, ők vajon hol fogják átvészelni az apokalipszist? [...]

Volt szerencsém részt venni a Balogh Gyula által életre hívott és koordinált 'Első kézből a hajléktalanságról' elnevezésű társadalmi szemléletformáló program háromnapos tréningjén, önjelölt megfigyelőként. Az efféle kultúrantropológiai bámészkodás persze olyan, mint egy terepjáró szélvédője mögül leselkedni egy autós szafarin: kvázi kívülállóként van, amiből kimaradok, és van, amit csak így láthatok meg. [...]

Nagyon hosszú utat tettünk meg a '90-es évek "fiatal voltam és kellett a pénz" -típusú haknizásai óta, és ma már nem kell szégyenkezniük a hollywoodi sztároknak, hogy elvállalnak videójátékos szerepléseket, sőt! Keanu Reeves és Idris Elba után ki a fene merné húzni a száját? [...]

1927 óta a Time minden évben kiválaszt valakit (vagy valamit), hogy a vállára emelve megünnepeltesse. Eleinte ez még talán jelentett is valamit, de nagyon hamar megtörtént a leválás, mikor nem az érték, hanem az érdek kezdte el szabályozni a magazin döntését, majd lassan, de biztosan bekígyózott a képletbe a posztmodernitás őrülete is, hogy az akkorra már nagyrészt korrumpált formulát teljesen érvénytelenítse. 20 tételben igyekszem felrajzolni az eszmei elaljasodás folyamatát. [...]

A saját nagyságától megrendült és elérzékenyült bankárkaszt irónia nélkül vallja meg a Kiscsillag dalszövegét: „Pénz nélkül élet, pénz nélkül nincsen. Pénz nélkül jaj, meghal a Föld. És Dubaiban se lenne annyi sok zöld." [...]